|
|
|
| Előadó: | Molnár Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pajor Tamás Molnár Tamás |
|
Molnár Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
HA MÁR LÁNGBA BORUL AZ ÉG IS
AHOL FÖLDDEL ÖSSZEÉR
MI SZÉGYENTELEN AZ ELSŐ SORBÓL
NÉZZÜK, AHOGY FOLYIK A VÉR
Veszek egy villám ógörögöt, nézem a szótàrt, az apokalipszist
Lehull a lepel, az ég dübörög, már te sem adod a hisztist
Nincs kenyér és víz, a szájban fémíz, jegyre a liszt is
És megszakad egyszer a rendszer, aztán egy perccel a Kepler-ellipszis
Hasadt fák nyögnek a szélben, mint párzó éjjeli macskák
Még anyád mondta régen, megfázol, vedd fel a sapkát
Bár hova lépnél, csapdák, rád tör a mélység, vadság
De van aki úgy gondol rád mintha a földön egyedül lennél
Csak rád
HA MÁR LÁNGBA BORUL AZ ÉG IS
AHOL FÖLDDEL ÖSSZEÉR
MI SZÉGYENTELEN AZ ELSŐ SORBÓL
NÉZZÜK, AHOGY FOLYIK A VÉR
HA MÁR BELEPI A SÁR AZ ARCUNK
AHOGY A SZEMEINKET A PENÉSZ
HIÁBA MONDJUK, EZ NEM A MI HARCUNK
A ROMOK ALÁ TEMET MINKET IS AZ EGÉSZ
Múltkor a húst kinn hosszan hagytam, hát ez az én trehányságom
De lehet ilyen dögszag majd, ha minden hűtő leáll nyáron
Nincs leányálom, csak acél lábnyom a rakétáktól lehányt tájon
Nem ezt vártam, de már vágom
Csupasz ágak a ködben, mint bőr borította láberek
Mindig alattam vannak többen, ilyenek az őrtoronyból a lágerek
Bábelek, bábukban kábelek, kábultan bámulok
Mire mennek a Káinok, az Ábelek
A néni veszi a parízerhúst, ha lejárt, de ott van
Mondom mert ezzel a farizeusokat macerálni szoktam
Meg azzal, akit az anyja a frontról még hazavár titokban
Na de mit törődtök vele ti ott a Maseratitokban
Kinek városa a vég, a falva csak merénylet
Magányosan él, minden csalfa vak remény lett
A hangom csuklik ne láss, lelépek
Az idő elás, eléget
Megyek, világot cserélek
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
