|
|
|
| Előadó: | Droxun |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Droxun - Hip-Hop/Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Isten hozott a szürrealitásban
Jogtalan tettekkel, még valóra is válhat
Ha a világot nézzük, a keleti határban
Egy neves ember, rakétákkal várja
Lehet hogy az egész, egy vakriadó bábja
Ország szerte mindenki azt látja, hogy
A hatalom az embert magával rántja
És így törik meg, az empátiája
Messziről nézek, és messzire látok
Egy tág univerzum, mit szemem elé tárok
Benne van minden, még az is ami gátol
Míg járok és járok, távol a határom
S várom azt is, hogy múljon az átok
Egy olyan báb, amit magammal cibálok
És van még egy percem, míg lelkembe gázol
Egy fiktív tett, mely múlton át behálóz...
Az idő-sávon már látom hogy futnak, egy
Másodperc még akadályt is ugrat
A mozgó képek, már beszélni is tudnak
Mint az Elfolyó idő, a Semmibe juthat
Ha valami tetszik, azt jelzed egy ujjal
De az öt közül mindegyik eltérően utal
Az árnyékom elől, inkább elfussak,
Vagy üljek le mellé, hogy dőlőre jussak?
Az igazság az, hogy történhet bármi
Hisz a véletlen diktál, így nehéz lesz járni
Vagy a tűző napfényben könnyen megázni
És a tenger felszínét egy bottal felásni
A lehetetlent valójában ki lehet zárni,
Mert lassan már mindenre képes lesz bárki
Egy almalé jóslástól is el lehet várni
Hogy inkább a múltunkat lehessen látni
...Adj egy percet kérlek (x2)
...Adj egy percet kérlek (x2)
...Adj egy percet kérlek (x2)
hogy a teljes létem, egy viccként éljem (x2)
...Adj egy órát kérlek (x2)
...Adj egy napot kérlek (x2)
...Adj egy évet kérlek (x2)
hogy a teljes létem, egy viccként éljem
Egy Luke Benz féle szövegvilágban
Az Irodalom fog nyerni tíz-nullára
Hogy ennek mi lenne a tanulsága?
Az emberek a porból a csúcsra jutnának
- Csak ehhez kell egy kis tudás
- Ami gyors mint egy futás
- Hogy ne éljél sután
- Hogy ne halj meg bután
Mondjanak bármit, az első a pénz lesz
Ha megvan az ára, majd utána kérdezz
Ha nincs nálad pénzhegy, akkor leléphetsz
És fair play nélkül majd egyedül éhezz
Egy hír pedig eljut a falvakba..
A kormány még azért is zaklatna..
A szegényeket erősen aggasztja..
Hogy így majd mi kerül az asztalra..
Felkötném én is a belső énem
Mert egy gátló támasz, 'mivel együtt élek
Egy emlék miatt megromlik a lélek
És a Változás az, ..amitől félek
Hisz mondani könnyű, hogy nyugodjak meg
Mikor felér azzal, hogy fulladjak meg
De kérdés az is, hogy tudhatom-e
Hogy mikor teszem, a tollamat le
Sorsunkat írjuk, és bennünk a válasz
De van az a baj, mikor kell egy kis támasz
Mert ha a világ is előled fordít hátat
Elragad téged is egy belső bánat
Így azért is teszünk, hogy ne legyen semmi
És ha belegondolunk, könnyebb úgy kelni,
hogy nincs mitől félni, csak nyugodtnak lenni
Míg a valóság valóságát hagyjuk elveszni
...Adj egy percet kérlek (x2)
...Adj egy percet kérlek (x2)
...Adj egy percet kérlek (x2)
hogy a teljes létem,
egy viccként éljem (x2)
...Adj egy órát kérlek (x2)
...Adj egy napot kérlek (x2)
...Adj egy évet kérlek (x2)
hogy a teljes létem, egy viccként éljem
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
