|
|
|
Hajógyár x A38 programsorozat
Mi Még Nem Szoktunk Le Róla, hogy szövegírói esteket hallgassunk és tudósítsunk az A38-on, mert nekünk ez bejön. Ráadásul októberben egy igazi rendszerváltó alter-legenda volt a vendég, aki generációk szövegírói tevékenységére volt hatással.
Mi pedig, a Zeneszöveg.hu csapatával ezúttal nem a szó szigorú értelmében vett tudósítást készítettünk. Inkább a művész gondolatait felvillantva igyekeztünk némiképp betekintést nyújtani az estébe, a magát költőnek valló Müller Péter Sziámi alkotói folyamatába.
Müller Péter Sziámi igazán sokoldalú művész, hiszen egyszerre filmrendező, dalszerző, dalszövegíró, slammer, költő és műfordító is. Nem túlzás azt állítani, hogy a művész élete elsősorban a szövegekről és a zenéről szólt, de nagy részt vállalt például az első Diáksziget (azóta Sziget Fesztivál) szervezésében is. Bőven volt tehát miről beszélgetnie a szerzővel az állandó házigazdának, Kemény Zsófinak.
– Nagyon hamar elfogadtam, hogy nem jó a múltban időzni és nem jó a jövőn töprengeni sem, ezért én nagyon a jelenben élek
– kezdte gondolatait Müller Péter Sziámi.
(Sziámi zenész kollégái azt mondják, hogy neki könnyű, mert gyorsan megírja a dalszövegeket. De ez nem igaz, mert a dalszövegírás hosszú folyamat és ezért érdemes mindig a jelenben időzni, mert így lehet elcsípni azt a pillanatot, amikor megjelenik a dalszöveg.)
Müller Péter Sziámi a dalszövegírásról
– Szerintem a gondolatok a levegőben vannak és aki kapja, marja – vallja Sziámi.
– A hangszeres zene későbbi fejlemény, hiszen dalok már korábban is voltak. Aztán valaki egy sort eldúdolt és így született meg a dal. Az Érik a szőlő például egy olyan pentaton, amely Kínában is ismert és létezik – folytatta a művész.
– Egy olyan dalom van, amelynek nincs hangszeres kísérete, mert jobbára zenészekkel szeretek együtt dolgozni – fejtette ki Sziámi a dalszerzéssel és az alkotással kapcsolatban.
Sziámi költőnek vallja magát
Három éves kora óta verseket ír, ez állandó elem az életében. Amikor zenét hallgat, nagyon figyel a szövegre. Emellett pedig rengeteg instrumentális muzsikát is hallgat.
– Leonard Cohen nagyon nehéz szövegeket ír. A Knockin’ On Heaven’s Door pedig zseniális. Egyszerű, de zseniális szöveg
– vallja Sziámi.
Weöres Sándor volt Müller Péter Sziámi mentora, s a legenda szerint a Bóbita egy részét Sziáminak írta. Sziáminak pedig volt egy verse, amelyet Weöres visszaküldött azzal a céllal, hogy az akkor még kisfiú Müller Péter dolgozzon egy kicsit. Ezt a költeményt Sziámi a közelmúltban – hatvan év elteltével befejezte. S most, az este folyamán mosolyogva idézte fel a sztorit.
A gyerekek zenei képzése esetében is a szövegből indul ki
– Hiszen beszélni minden gyerek tud. A szövegnek dallama van és ebből meg tud születni a zene. Ha van egy szöveg, annak van dallama és azt valaki elénekli, az már egy dal. A népdalok is így épülnek fel. A mai modern dalok viszont nem: az előadók nem tanulják meg teljes egészében a szöveget, maximum a refrént tudják pontosan és az egyes elemek helye változhat. Ez az összjáték nagyon jó gondolati téma – fejtette ki Sziámi.
A beszélgetés után természetesen természetesen zene is volt, az életHű legfontosabb darabjait adta elő Müller Péter Sziámi AndFriends zenekar.
MÜLLER PÉTER SZIÁMI DALSZÖVEGEI ITT.
Az eseményről itt írtunk beharangozót.
Fotók: Hajógyár
