|
|
|
| Előadó: | Dánielfy Gergő és az Utazók |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Völgyesi Árpád Dánielfy Gergely |
|
Dánielfy Gergely |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egy ősz öregúr
Az ajtóm előtt áll
Kérdem tőle
Bocsánat, de mire vár?
Gyerekkorom óta
Itt van már, és nem megy el
Megszólítom hát
Csak az ebéd ne hűljön el
Ígérem neki azt
Hogy én jófiú leszek
Aztán mégse tartom be
Neki az ígéretet
A mama ült a szobában
És barátokat nézett
Közben mellé ült a férfi
Ki az előbb belépett
Nagyon hideg volt kint
Adtunk neki teát
Hogy felmelegítsük addig
Amíg elmondja a baját
Sírva hallgattam
Amíg a mamával beszélgetett
Nem szólhattam bele
Mert ők már nem gyerekek
Pedig nagyon beleszóltam volna
Mielőtt elmentek
Elfelejtettem egy dolgot
Nagyon szeretlek
Felébredtem másnap
Nagyon furcsa érzés
Hogy a telefonom névjegyzékében
Mindig ott van ő és
Megnyomnám a zöld gombot
Hogy halljam még a hangját
De az ősz öregúr elvitte őt
És a kalapját
Pedig semmi baja nem volt
Annak a kalapnak
Csupán annyi, hogy a szélébe
Egy kicsit belemartak
Féláron vette
A Zsibi közepében
Hogy legyen egy kis pénz
Az unokáknak hétvégére
Inkább vetted volna el
Az én szakadt cipőm
Megjavíttatnám én
De soha nincs rá időm
Nem mama tehet róla
Én rúgtam szét a cipőm
Mikor meghallottam édesanyám
Mit kiált a ház előtt
Nem felejtem el
Az öregúr mit kért
Mikor azt mondta a mamának
Hogy most már jó éjt
Azt beszéltük egyszer
Hogy majd elmegyünk Mekizni
Ő sajtburgert fog kérni tudtam
És egy kólát inni
Egy hónap eltelt
Még mindig nem hívtam fel
Pedig ennyi vágya volt
A kurva McDonald’s-ba menjünk el
Amit annyiszor megteszek
De most mégse szántam rá időt
Ő meg otthon várta
És csak ült a tv előtt
Nem vagy itt már többé
Az oldalamon
Pedig azt ígérted meghallgatod
Majd az új dalom
Tudom, ha most hallasz
Akkor büszke vagy rám nagyon
Mert úgy szerettél volna látni
Engem fenn a színpadon
Megmutatom hát most
Ha lehet így utólag
Neked akartam énekelni
És nem rólad
Nem segít
Hiába is kiáltom el még százszor
Gyere vissza kérlek
Nagyon hiányzol
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
