Hófehér haján megcsillan a fény
Arcán az évek munkái feltűnnek
Olyan lágy, olyan gyönyörű szép
Ahogyan látom a szeme melegét
Kérlek, hadd legyek a menedéked
Mikor békéd messzire szalad el
Sose félj, hiszen itt vagyok véled
Amíg élsz, mindig fogom a kezed
Minden gyermek lassan felnőtté válik
Remélem végigkísérsz az utamon
Odaadásod mindig hazahív
Reménység az otthonod
Kérlek, hadd legyek a menedéked
Mikor békéd messzire szalad el
Sose félj, hiszen itt vagyok véled
Amíg élsz, mindig fogom a kezed
Mama, köszönöm, hogy vagy nekem
Így teljes az életem
Soha ne félj, tanítsd meg az imáid
Hogyan tudnék mindent meghálálni?
Mondjad, Atikám!
MOMkult, 2024.10.10., 20 óra
Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte”
– írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.
A darab 2018 óta fut a Vígszínház repertoárján, amelynek utaztatható verziójában a Platon Karataev frontembere, Balla Gergely is szerepel.
Vecsei H. Miklós (qjúb)
Balla Gergely (platon karataev)
Az előadás hossza 110 perc szünet nélkül.
Fotó: Vecsei H. Miklós x Balla Gergely x MOM Kult