|
|
|
| Előadó: | Kripton |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jó pár perce állok, s bámulom az üres lapot,
Testem ég a láztól, az agyam az megfagyott.
A sok elpostázott cigiktől hamutárca gyomromban,
Mint dohány papírba, én is az éjszakába sodródtam.
Távol a valóságtól nem látom az erdőt a fától,
S ez nem az első, megcsináltam ugyanezt már párszor.
Ha csak egyszer látnám anyám, többé sosem bánkódna,
Áldásként nézett rám, de most az egyszer átkozna.
Hány óra? Ideje lenne végre talpra állni,
Átmenni a piroson, és nem pedig a zöldre várni.
Nem csak nézni, hanem látni a dolgok mögé,
Hogy ne cipeld a keresztet, megtaníts, át kell lökjél.
De minden rendben, elfogadod ezt úgy, ahogy van,
Ha elfogadod azt, hogy nem vagy más, mint egy sorstalan.
Bontatlan, ki kéne végre bontakoznom,
És minden egyes lépésem újra kéne gondolnom.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Újabb esély, újabb lehetőség, egy újabb nap,
Újra esélyt kapok arra, hogy szétessek, mint a tegnap.
A baj az megkap, elbújhatok, úgyis rám talál,
A bűntudat, s a bánat az, ami élve felzabál.
Remélem érted már, vagy legalábbis kapiskálod,
Hogy miért viszem a lángot, hogy miért égettem a micot, yo.
Figyeld a srácot, nem lennék a helyében,
A szíve rendben, de káosz van a fejében.
Megértem, de nem értem, hogy miért is olyan komplikált,
Hogy miért választ az ember család helyett utcát.
Aki jó hozzád, sose bánts, mert utolér a karma,
És nem kér majd elnézést, hogy sajnálja, nem akarta.
Abbahagyta, feladott mindent, amit szeretett,
Elfogyott az ereje, képtelen húzni már a szekeret.
Elsárgult papírújság, tartalmatlan újság,
Fogadd el a tenyeret, hogyha azt feléd nyújtsák.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Nem vagyok más, nem vagyok más, nem vagyok más, csak egy elveszett gyerek,
Nem adom fel, nem adom fel, a kezem remeg, mégis tovább megyek.
Lehet, hogy balszerencsét hoz, ha fekete macska szalad át előttünk, DESH rajongói számára azonban inkább az ellenkezőjét jelenti: új dallal jelentkezik Magyarország egyik legjobban dübörgő popelőadója, akinek friss klipjében kulcsszerep jut az ominózus állatnak.
A Strawberry igazi időutazás: aki akkoriban járt bulizni, amikor Dr. Dre The Chronic 2001-ja folyt a csapból is, annak egészen biztosan megdobban a szíve a dal hallatán. DESH nem először flörtöl az ezredforduló hip-hop/R’n’B-világával, már a Young Fly-jal és KKevinnel között Rollin’ is ezt a korszakot idézte meg, s elég nagyot is ment: 18 millió megtekintésnél jár YouTube-on.
A Rádli Bence rendezte, DESH-től szokatlan módon meglehetősen sötét hangulatú videoklipben kedvenc szabadszájú hősünk nem egy, hanem egyenesen két cicababával lép frigyre – és ez esetben ezt szó szerint kell érteni. De hogy kerül a képbe egy különös komornyik – és mióta lett DESH-ből plasztikai sebész? Aki figyelmes, összerakhatja a puzzle-darabkákat...
