|
|
|
| Előadó: | Kollányi Zsuzsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vígh Arnold Széki Attila "Curtis" Kollányi Zsuzsi |
|
Vígh Arnold |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az illatból sem elég
Mert az utam lassan felég
Mikor nem kell már a meséd
Akkor hallgat el a zenénk
Fájdalmas a távolság
Pillangó hova bújtál?
Az álmomban csak átúsztál
Míg a mosolyoddal magadra húztál
Porrá zúztál
Gyengeséged csak egy fegyver volt
Vészjósló érintés
Minek a szívem behódolt
Bennem született újjá
És minden nap csak elgáncsolt
Egy perc volt, amíg láttam
Egy délibábbal eltáncolt
Eltűnt az égen
És én várom, visszajöjjön
Feltűnt egy képen
Amit szépen összetörtünk
Magamra vésettem
Hogy engem ne gyűlöljön
Egy álmom megkértem
Hogy mélybe lökjön
Mit érted érzek, nincs rá szó
Éjben szálló pillangó
Az illatodban várok rád
Csak rád
Tudtam, nem maradsz velem
De nem találom a helyem
Nélküled üres a lét
Nincs jó, nincs szép
Az éjjel most a társam
Amíg kérted, én itt várlak
Veled szívesen repülnék
Életből át a halálba
Kialszik a fáklya
Vagy sohasem volt lángja?
Nem hiszem el, mégis én lettem
Egy pillangónak a bábja
És ez fáj, nem múlik el
Itt csúszni, mászni kell
Mikor az ég is beborul
Nem hinnéd, mit művel
Fedezve napokat
Vezetve vakokat
Az égboltot festve
Találtam meg a csillagodat
Hithű volt a pillanat
Ébredt a nap
Jött a pirkadat
A gondolat szárnya
Mi rád ragadt
És átrepült minden falat
Ki lesz, ki simogat?
Az álmom meg kell álmodni
Pillangó, ne próbálkozz
Nem akarok változni
Hogyha kell, mindent
Fel fogok én áldozni
Biztosan tudom
Hogy fogunk még találkozni
Mit érted érzek, nincs rá szó
Éjben szálló pillangó
Az illatodban várok rád
Csak rád
Csak Te vagy a csillagfény
A dobbanó szív
Az ég, a nap, a hold, az élet
Nélküled árnyék a lét
Nincs jó, nincs szép
Pillangó, szállj, ameddig lehet
A szárnyaidról le sem veszem
Majd a szemem
Pillangó, fáj, mindenem remeg
A vágyaidtól meztelen várom a telet
Pillangó, már mehetnék veled
Az álmaimban hozzád váltottam jegyet
Pillangó, várj, fogd még a kezem
Ha eleresztesz
Kitől tudom meg a neved?
Mit érted érzek, nincs rá szó
Éjben szálló pillangó
Az illatodban várok rád
Csak rád
Csak Te vagy a csillagfény
A dobbanó szív
Az ég, a nap, a hold, az élet
Nélküled árnyék a lét
Nincs jó, nincs szép
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
