|
|
|
| Előadó: | Vas István |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Vas István |
|
Vas István |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Aki életedre tör, az is csak ember.
Nekem nem az, ha ott a kezében a fegyver.
Ha a gyűlölet szennyhulláma elönt,
Tán győzhetsz, de nem lehetsz nála különb.
Csak játszd, öregem, a világ szamarát –
A jelszavam ez: üsd, vágd, nem apád.
Hiába itt a tiszta szó,
Akármi szépet sütsz ki
Csak szúrni-vágni-ütni
Marad ultima ratio.
Hát pedig én nem adom fel
a rám fogott pisztoly előtt
sem a drága reményt, hogy bölcseletem
meggyőzheti őt.
Elkésett, hidd el, minden vita és filozófia már,
Mikor érveivel beleszól kattogva a gépi gitár.
Tra-ta-tata-ta…
Hiába itt a puszta szó:
Akármi újat sütsz ki
Csak a szúrni-vágni-ütni
Marad ultima ratio.
Nem! Nem!
Nem ér a nevem,
Ha a hadsorokon
humanizmusom
nem törhet át velem.
Nem! Nem!
Ez nem az én ügyem,
Ha annak rendje és módja szerint
Nem tesznek túl igaz érveink
Az ő érveiken.
Mondd, mondd, mondd,
elment az eszed,
te bolond?
Ki érte el,
hogy érveivel
meggyőzze a vad Babylont?
Hiába itt Cicero, Diderot,
Akármi bölcset sütsz ki –
Csak a szúrni-vágni-ütni
Marad ultima ratio!
Nézd, nézd, nézd,
Ki dicséri nekünk a kést!
Ha rajta áll ez detronizál
minden szabadelvű észt.
Bár, bár, bár
az eszed megjönne már!
A tankjuk alatt
szempontjaidat
Finoman megérteni kár!
Elkésett, hidd el, minden vita és filozófia már,
Mikor érveivel beleszól
kattogva a gépi gitár.
Tra-ta-ta…
Hát csak a fegyver kell neked?
Csak a „Fel a barikádra?”
Legyen inkább méltó fegyvered
A tiszta ész kritikája!
Jaj, istenem, újra a régi zene
Bágyadt nyafogása pöntyög!
Mire jó ma a kritika fegyvere?
Disznóknak vetni gyöngyöt?
Barbár kornak vagy a gyermeke:
Ez a barbár logika rád vall:
Én büszkén harcolok ellene
Humanista kritikával.
De mit ér ma a kritika fegyvere,
Mikor a bőrödet lecibálják?
Sohasem lehetett pótolni vele
a fegyverek kritikáját./humanista kritikáját.
A dalszerzők napja alkalmából szervezett rendhagyó szerzői koncertek célja felhívni a figyelmet a dalszerzők értékteremtő, a dalok értékközvetítő szerepére
Kedvenc saját szerzeményeivel látogat vissza egykori iskolájába 12 ismert és közkedvelt szerző, köztük Hegyi Dóra, László Evelin, Lázár Domokos, Molnár Tamás és Szabó Balázs. Az idei dalszerzők napja alkalmából az ország különböző pontjairól csatlakoznak iskolák a kezdeményezéshez. A szerzők beszélgetéssel egybekötött szólókoncertek keretében mesélnek a diákoknak a dalok születéséről és a dalszerzés öröméről, céljuk átadni a fő üzenetet: a dal érték.
Az iskolában eltöltött évek fontos inspirációforrást jelenthetnek nem csupán az alkotók, de mindenki számára. Ebben az időszakban alakul a személyiség, változik és erősödik meg az egyéni értékrend, valamint sokasodnak a személyes élmények. Az idei dalszerzők napjának üzenete is erre rezonál: zeneszerető közönséget és közösséget formálni, mesélni a dalok mögötti történetekről, ezáltal közelebb hozni azokat a hallgatóhoz, emellett pedig a dalszerzői életutat bemutatni és alkotásra ösztönözni az erre fogékony fiatalokat.
Az idei kezdeményezés keretében népszerű szerzők látogatnak vissza egykori iskolájukba, ahol interaktív akusztikus koncerteken adják át az üzenetet a most oda járó diákoknak: a dal érték. A zeneszámok a szerzők saját előadásában, saját hangszerük kíséretében, nem mindennapi körülmények között szólalnak meg az iskola falai között.
A résztvevő szerzők listája és az általuk meglátogatott iskolák
• Áron András (Lazarvs, Trillion, Aron Andras & the Black Circle Orchestra, Junior Artisjus-díjas dalszerző) - Lauder Javne Iskola, Budapest
• Dallos Bogi - Győri SzC Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikum, Győr
• Hegedűs Józsi - Békéscsabai SCZ Vásárhelyi Pál Műszaki Szakgimnázium, Békéscsaba
• Hegyi Dóra (Ohnody, Junior Artisjus-díjas dalszerző) - Lánczos Kornél Gimnázium (Székesfehérvár)
• László Evelin (A dal 2024 nyertese) - Miskolci SZC Mezőcsáti Gimnázium és Szakképző Iskola, Mezőcsát
• Lázár Domokos (Esti Kornél, Lázár tesók) - Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnázium, Mezőtúr
• Molnár Tamás (Artisjus-díjas dalszerző) – Újpesti Homoktövis Általános Iskola, Budapest
• Pápai Joci - Tatabányai SZC Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Technikum és Szakképző Iskola, Tatabánya
• Pátkai Rozina (Minka) - ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
• Sallai László (Platon Karataev, Galaxisok, Felső Tízezer) - Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
• Sára Gergely (Gege / 6363) - Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium, Budapest
• Szabó Balázs (Szabó Balázs Bandája) – Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, Debrecen
A koncertek a dalszerzők napját megelőző két hétben, különböző időpontokban zártkörű iskolai rendezvények formájában zajlanak.
A dalszerzők napjáról ezt mondta el Németh Alajos Lojzi, az Artisjus Szerzői Egyesület elnöke
„A zenei ranglétrán mindig a zeneszerző áll az első helyen. Utána következik a karmester az elsőhegedűs, és így tovább. Október nyolcadikán, a dalszerzők napján felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen fontos a dalszerzés, zeneszerzés, dalszövegírás, az alkotóművészet. A dalok törik meg a csendet és töltik be a teret gondolatokkal, érzelmekkel. Idén az iskolákba visszük el ezt az üzenetet fiatal zeneszerzők tolmácsolásában a legnyitottabb rétegeknek, hogy tudják meg ők is, hogyan készülnek a dalok, dalszövegek, hogy mennyi munka és szeretet áll az alkotási folyamat mögött. 2024-ben is zengjen a zene a szíveken, szóljon erről ez az üzenet!”
Az iskolájukba visszalátogató szerzőktől pár gondolat
"Hiszek abban, hogy a zene hatalmas erejének és szenvedélyének fúziójával inspirálhatom az embereket, hogy reményt és örömöt hozhatok a hallgatók életébe. Dalaimmal arra törekszem, hogy pozitív üzeneteket közvetítsek, legyen szó a szeretetről vagy az önelfogadásról. Erről is fogok mesélni az iskolám mostani diákjainak. Számomra a zene nemcsak szórakozás, hanem egy eszköz a lélek gyógyítására és a közösség építésére" – mondta el László Evelin.
Hogy a mezőtúri iskolai évek milyen jelentőséggel bírtak későbbi alkotói karrierje során, Lázár Domokos így foglalta össze
„A Teleki a zenei munkásságom kiindulópontja, sarokköve, legfontosabb helyszíne. Az Esti Kornélt itt alapítottuk Veres Imi barátommal, akivel osztálytársak voltunk. 17 évesen a Teleki volt a természetes közegünk, Achs Károlytól, aki az osztályfőnökünk volt, fontos kulturális referenciákat kaptunk, amit nem elsősorban zenei, hanem szellemi munícióként használtunk a későbbiekben. Megtanultuk, hogy az alkotás elsősorban munka, amibe bele kell állni, amely során másokkal meg kell tanulni együttműködni és meg kell tapasztalni, hogy közösen jobbak vagyunk, mint külön-külön”.
„Az iskolák közeget adnak, kapcsolatokat biztosítanak és alkotóteret jelentenek számomra.
Az iskolát, nem a tudás házának, tárának, birtokosának tekintem, hanem egy kreatív térnek, ahol hasonló érdeklődésű emberek egymást kiegészítve, egymástól tanulva, együttműködve új dolgokat hoznak létre. Ez a mai modern dalszerzésben is alapvető, és az iskolai koncertemen is a kooperáció és a közösségi alkotás fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. De mindenki másnak is a közös alkotás élményét szeretném a figyelmébe ajánlani. Legyünk együtt kreatívak, elfogadóak és nyitottak mások ötleteire, gondolataira. Mindig van és lesz mit tanulni egymástól” – fogalmazta meg dalszerzők napi koncertjének üzenetét Pátkai Rozina.
„Izgalmas lesz számomra ismét a volt iskolámban játszani. A gimnáziumi évek alatt kezdtem el zenekarban zenélni, a legelső próbánk abban az énekteremben volt, ahol most a diákokkal fogok találkozni, és az első koncertünk is az iskolai tornateremben volt. A gimnáziumi évek pedig dalszerzőként is nagyon formáltak, talán meg is látszódott néha a teljesítményemen, hogy már a zsenge szárnypróbálgatások idején is szinte folyamatosan dalszerző üzemmódban voltam: az iskolai füzetek margói tele voltak potenciális dalcímekkel, befejezetlen versszakokkal és jól hangzó, elkapott idézetekkel. Már akkor is lenyűgözött és a mai napig ámulatba ejt, hogy különálló világokat lehet létrehozni pár akkord és néhány sor segítségével. Az iskolai koncerten is leginkább azt szeretném üzenni a diákoknak, hogy nemcsak a zene, hanem a dalszerzés is mindenkié. Nem kell Paganininek lenni ahhoz egy hangszeren, hogy az ember elinduljon az alkotás útján, ehhez elég némi zenei műveltség, az ember saját látásmódja, és némi kitartás” – mondta el gondolatait Sallai László az iskolába való különleges visszatérés kapcsán.
Míg Sára Gergely így öntötte szavakba gondolatait budapesti alma materéről
„Azért lesz különleges visszatérni a Teleki Blanka Gimnáziumba, mert nem csak egy, hanem két fontos időszak is kapcsol engem az intézményhez. Diákként imádtam a Telekibe járni, és később lehetőségem volt a tanári gyakorlatomat is itt csinálni, ami során egy teljesen új oldaláról ismerhettem meg tinédzserkorom legfontosabb állomását. Ez a fél év is csak elmélyítette a szeretetemet az iskola irányába, így mindig szívesen térek vissza a liget fái mellé, a szecessziós falak közé”.
„A dalszerzői pályával valahogy egymást választottuk. Rengeteg kaland, utazás, konyhák, utcák, erdők és színháztermek, barátságok és tábortüzek szegélyezték ezt a formálódást. Amikor én akartam zenészként élni az életem, rengeteg kérdést és akadályt gördített elém, amikor meg elfáradtam, vagy kétségbeestem, akkor ő lépett hozzám egy esős teraszon, és vagy a közönség, vagy a szakma által ragadott karon és vitt tovább. Az életemmé vált, nem tudtam, vagy akartam mást választani. A legjobb és legnehezebb barátom” – osztotta meg gondolatait Szabó Balázs, arról, hogy mit jelent számára a dalszerzői hivatás.
A dalszerzők napját Magyarországon minden évben október 8-án tartják. Először 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött dolgozó dalszerzőkre, zenei alkotókra, az értékteremtő munkájukra, és a dalok értékközvetítő szerepére. A dátum azért októberben van, mert 1967-ben, a kultikus Bosch klubban ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát az Illés-együttes előadásában. Ez az esemény hatalmas lendületet adott a hazai könnyűzene fejlődésének, és mint ilyen, áttételesen a népszerű koncerthelyszíneket és fesztiválokat megtöltő mai magyar szerzők és előadók sikereinek is előfutára volt.
További információ:
Szeltner Ildikó Rita / Artisjus / e-mail: kommunikacio@artisjus.com
Tóth Klára Fanni / Próbakő Kommunikáció / e-mail: artisjus@probako.hu/ mobil: +36 20 519 9341
AZ ARTISJUSRÓL
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, 527 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként. www.artisjus.hu
Fotók: Artisjus
