|
|
|
| Előadó: | Sebezhetetlen Produkció |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Teleki Tibor Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kitartani? Ugyan! Mégis miért?!
Fájdalmakat tűrni a nagy semmiért…
Ontani rímeket s ontani a vért,
A végsőkig kibírni?! Ugyan…mért?!
Sorsomat úgy tűnik, önmagamnak rontom,
Mert túl vagyok már sajnos azon a ponton.
Mikor a foghíjas életem hazugsággal toldom,
Szégyenem foltjait a jelenemben hordom.
Nincs is mit veszítsek, de valahogy…félek,
Hálni jár csak belém régen már a lélek.
Elvesztettem, amit a sajátomnak vélek,
Meghaltam pedig még azt hiszem, hogy élek.
Minden szavam gyanús, rizikós vagy kétes,
Az órám is túl hangos az időm is már véges.
S ha ez a recept pontos és sehol sem téves,
Így készül egy lúzer harminchat éves.
De ki voltam a múltban, hogy ez lettem mára?!
Aki kicsit sem hasonlít a tulajdon anyára…
És ki leszek majd holnap, ha ez a jelenem ára?!
Valami értékszerűség az elvártak dacára…
Persze mindezt még senki sem nézi ki belőlem,
Az kell, hogy magamat végre már megöljem…
Az kell, hogy mindenki eltűnjön előlem,
De lehet ezen is nevetni felőlem…
Majdnem egy évig hittem, hogy mégis van remény,
S hogy anyagiakban vagyok csak szegény…
És, hogy az életem nem csak egy szürke képregény,
De álom volt csupán, egy távoli szép remény…
A szívem pedig, mi a mellkasomban vert,
A padlón élettelenül csak hevert…
S aki kitépte ezzel így magának időt nyert,
Ha már szeretni engem, soha se mert…
Hiszen a szíve, ha szeretne…velem lenne,
A teste az enyémmel szeretkezne…
Viszály így soha sem keletkezne,
Élnénk csak egymásba feledkezve…
Ám amit magamnak hittem, nem is az enyém,
A látszaton túli valóság kemény…
Ugyanis hiába volnék csendes és szerény,
Az Ő szemében ez nem egy nagy erény…
Minden kimondott szava élve felnégyel,
Undorodik csak, titkol és szégyell…
A kivégzéstől egy ponton sem tér el,
Nevet csak rajtam és becsmérel…
Üvöltenék, mert nem bírom némán,
De értetlenül bámul csak énrám…
S metszést ejt újra a lüktető vénán,
Míg arany csillan a halántékán…
Ezt érdemlem szerinte, ez hát, a vélemény,
Mert semmim sincs csak ez az egyszerű bérlemény…
S így magamat bármivel hiába védeném,
Hisz meg tudja számolni mindet a fél kezén…
Az összeset, amikor Ő akart látni,
Kevesebb, mint egy aranykarátnyi…
Ám, ha dollárom lenne több milliárdnyi,
Máris tudna a létében szívesebben látni…
De hát, hol vagyok én mindehhez most még?!
Egy vesztes vagyok, egy erkölcsi moslék…
S ha szívet és lelket én tisztára mosnék,
Talán elérném, hogy hozzám alacsonyodjék…
De hát, hol vagyok én a családjához?!
Egy átok mit Ő hanyagul rá hoz…
Persze, ragaszkodhat a sajátjához,
Mint, hogy odaköltözne a barátjához…
De hát, hol van Ő a saját álmai kapcsán?!
Ha túl büdös neki a napszám…
A villogó érdem csak mocskos ragadvány,
Ha egyedül táncol a tortája habján…
De hát, hol van Ő mégis hozzám viszonyítva?!
Sehol mert mindig elrohan vonyítva…
Így lesz mindig a vádam bizonyítva:
Nem igazán lett Ő idomítva…
De hát, hol van végre valaki, aki beéri velem?!
Ki társammá szegődve lehetne a nejem…
Hol az ágy, amiben végre lehetek a selyem?!
Kinek a szívében már nem kiadó a helyem…
De hát, hol van, aki előtt már lehullhat a lepel?!
S előttem nem csak az ágyban térdepel…
De hát, hol van, aki szeret, s nem örökké nevel?!
Kinek érték vagyok én is, nem csak egy teher…
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
