|
|
|
| Előadó: | Escobar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ökrös Károly |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rapp |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem, bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem..
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem, és a harcra felkészítem..
Rapp 1.: (Escobar)
Tegnap még, nem volt gond autó,pénz minden volt
Hajnalban rúgják rám az ajtót
Ezek mit akarnak tőlem miért vagyok vádlott?
Körbe nézek és mit látok?
Szét túrtak mindent a hitványok..
Felnézek a nyomozóra.. nevetve mondja,hogy 72 óra..
Még egy kutyát is berendelt, és viccelődik a nevemmel..
Gúnyosan néznek a szomszédok, a pletykákat gyártják hipp hopp
Egyre jobban szorít a bilincs
Kérek egy vízet de azt mondják nincs.
Tudom ezt is túlélem
Elvehetnek mindent de a Lelkemet Nem !
Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem és a harcra felkészítem..
Rapp 2.: (Escobar)
A harmadik koppra megnyugodtam
Aztán a bíró fel tekint rám unottan..
Azt morogja 30nap
Pedig egy piti ügy amivel vádoltak
Csak a körülmények azok amik bántottak
Az érték rendek bent változnak
A média miatt átkoznak
Kamu sztorikat vázolnak..
Egyre kevesebb dolog az ami cink
Nem is tudod mennyit ér bent egy csikk
Közben minden változik kint
Talán már nem hisz bennem aki eddig hitt..
Semmi levél..
Semmi csomag..
Semmit nem tudok arról,hogy hol vagy..
Össze vissza beszélnek már rólad
Nem is tudod mennyire fáj minden mondat..
Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem és a harcra felkészítem..
Rapp 3.: (Escobar)
Váratlanul kinyílik a zárka ajtó
Azt mondják menjél Szabad vagy Esco
El sem hiszem még nem érzem,hogy ez jó
De a kaput látva gyorsul a tempó
Engem többet ide nem hoztok be
Inkább egy hídról ugrok majd le
Azt sem tudom,hogy merre menjek..
Pedig olyan tisztán láttam bentről a tervet..
Ezek itt kint már ástak egy vermet
Világosabb minden ahogy telnek a percek
Mert az állam megint mindenünket elvett
Látom a csekkek azért ugyan úgy jöttek..
Tudod eddig semmi sem tört meg
De most rendesen csaptak a földnek
Lemérgezhetik a testemet
De én felépülök Nem adom a Lelkemet !
2x Refr.: (Rhino)
Nem adom a Lelkem bármi rosszat is tettem..
Megtanultam erősnek kell lennem amíg dobog a szívem
Nem törhet meg már senki sem..
Az életem újra építem és a harcra felkészítem..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
