|
|
|
| Előadó: | Elfújta a szél (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G.M.H. Presgurvic Somogyi Szilárd Kerényi Miklós Gábor |
|
G.M.H. Presgurvic |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Nézz le ránk, Uram!
Miért nem szólsz, Uram?
Testvérem meghal, miért hagyod?
Hogy tűrhetsz ennyi bánatot?
Még mit vársz, Uram?
Zúg a vérfolyam!
Remélem, tetszik, hát csak nézd,
Nyakunkra tették már a kést!
Uram, nem vártunk büntetést,
A kínjaink hát ne tetézd!
Nézz le ránk, Uram!
Nincs ez jól, Uram!
Miért küldted ránk a szörnyű vészt?
Hogy tűrhetsz ennyi szenvedést?
Hol vagy most, Uram?
Halld meg jajszavam!
Te adtál nékünk életet,
Jogod van rá, hogy visszavedd.
Uram, nem vártunk büntetést,
A kínjaink már ne tetézd!
Gyere, nézd, ahogy elfúj a szél!
Gyere, lásd, ahogy pusztul mind, ki él!
Gyere, nézd, hogy félünk, rettegünk árván!
Gyere, lásd, hogy tombol, fenyeget a Sátán!
Nézz és láss!
Kegyelem, könyörülj végre már!
Kegyelem, hiszen kisírt szemmel nézünk Rád!
Gyere, lásd, hogy szétszakadt már egy ország!
Csak egy végső ima száll ma hozzád,
Kérünk hát:
Nézz le ránk, Uram!
Miért e vérfolyam?
Hogy engedsz ennyi bánatot?
Pokol az élet, láthatod!
Mondd, mit tervezel,
Mondd, miért tűröd el?!
Az ember ember farkasa,
Hiába száll hozzád ima.
Nézz le ránk, Uram!
Miért e vérfolyam?
Hogy engedsz ennyi bánatot?
Pokol az élet, láthatod!
Mondd, mit tervezel,
(Ó kérlek, mondd, mit tervezel!)
Mondd, miért tűröd el?!
(Miért történt ez így?)
Az ember ember farkasa,
(Miért? Miért? Miért?)
Hiába száll hozzád ima.
Miért nem szólsz, Uram?
(Uram, miért nem szólsz?
Miért nem válaszolsz?)
Hol vagy most Uram?
(Kell, hogy láss, Uram!)
Miért hagytál minket egyedül?
Lelkünk a pokolra kerül!
Miért történt ez így?
(Kérlek, könyörülj,
Ne hagyj egyedül!)
Miért e szörnyű kín?
(Kell, hogy láss, Uram!)
Az ember ember farkasa,
Hiába száll hozzád ima.
Miért?
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
