|
|
|
| Előadó: | Ghost (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Stewart David Allan Ballard Glen |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
(Molly):
Miért nem mondod nekem
soha azt, hogy szeretsz?
(Sam):
De hisz tudod
(Molly):
Akkor miért nem mondod?
(Sam):
Nem szóval mondom én,
mert a nyelv az túl szegény,
de egy álmos reggelen,
ha a kávét beviszem,
az is vallomás szívem
(Molly):
De én szívesen hallanám azt a szót olykor,
csak párszor, nem is sokszor
bár tény, hogy szó nélkül is tény,
na jó ne erőltesd drága Sam, hisz érzem én
a szemeidet látva szíved hallom majd,
s hogy kettőnk között nincs titok,
de nem volna baj, ha néha mégis
csak mondanád, azt hogy szeretsz,
hogy úgy szeretsz pont ahogyan én,
azt nem kérem hogy térdelj elém,
csak hogy átölelj s a fülembe súgd,
azt a butácska szót, tényleg csak súgd,
ki ne mondd
(Sam):
Tudom másnak ez csak szó,
ami olcsón, könnyen mondható,
nekem drágám
(Molly):
Biztos úgy érzik, hogy ez fontos
(Sam):
Pont ez a baj drágám, hidd el,
nem mondják valami nagy hittel,
mert ha érzed át is éled,
nem kell hangoztatni, mint egy tirádát
(Molly):
Én értem, amit mondasz Sam,
de vágyom rá mégis,
mert néha a félelem ide fészkel,
orvul belém száll,
és erre nincs jobb nyugtató,
hát ne sajnáld hisz tényleg csak egy szó,
ha nem úgy is jó,
mert nincs soha bennem kétely
de te rejtegeted, bármit érzel,
mit is érzel, jaj miért mondod
miért szégyelled még,
a gyengédség az nem gyengeség,
gőzöm sincsen, hogy kérjem még,
egyszer kibökhetnéd Sam, hálás lennék
szólj egyetlen szót,
mondd mért fáj úgy egy kis kedvesség,
(Sam):
Nem lehet benned kétely,
mit is ér, mire jó a kényszer
hiszen érzel
egy jó dal arra jó,
ami nem kimondható,
már volt hogy főztem rád,
és a fürdő hányszor várt
Ha simogatlak én,
ha a hátad megmosom,
és a közös fogmosás,
álmos összeborulás,
és a sok nagy röhögés,
mennyi boldog ébredés,
miért, miért kell még egy szó
(Molly):
Mert ez egy szerelmes szó Sam
(Sam):
Hidd el elég a csókom
(Molly):
Érzem már
(Együtt):
Ne szólj, csak ölelj át
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
