|
|
|
| Előadó: | Majsai Gábor |
|---|---|
| Album: | Dés László - Évek óta már |
| Megjelenés: | 2001 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | BMC |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Cipőstöl ágyba rogynom kár volt kár
De ki sejtette, hogy a reggel tetten ér,
Egy érme tegnap este, fej vagy írás,
Pont élére állt, a kedvemért.
Vitt a vérem a régi útra,
Előkerült még egy-két jó barát,
A kocsmák szembe jöttek sorra
És mi jól elláttuk a józanság baját!
Az ajtónk nyitva áll,
Egy cigit most még szívjunk el talán,
A füstje száll, nézd, akár honnan fújod rám,
Nekem attól nem lesz glóriám, úgy ám!
Én mondom, dobj el, hagy jel, verj el, pazarolj el,
Félteni nincs mit bébi, rossz pénz sose vész el,
Azt mondom dobj el, hagyj el, verj el, pazarolj el,
Azt mondod mindegy bébi, rossz pénz sose vész el.
Osztottam minden áldott asztalnál,
És kevertem, ahogy más is megkevert,
Kezdtem egy szürke kézbe volt már pár érme,
Aki a végén egyedül engem nyert.
Ezért hát mit tehettem, csak azt szerettem,
Ki velem volt akkor némiképp,
Hiába sírás, fej vagy írás, bébi,
Bocs, ha nem túl szép a vége kép.
Hát akkor gallért fel,
A cigit kössz már nem itt szívom el.
Most menni kell.
És ha vissza kézből adnál még,
Majd vissza térek, na érd be ennyivel.
Én mondom, dobj el, hagy jel, verj el, pazarolj el,
Félteni nincs mit bébi, rossz pénz sose vész el,
Azt mondom dobj el, hagyj el, verj el, pazarolj el,
Azt mondod mindegy bébi, rossz pénz sose vész el.
Én mondom, dobj el, hagy jel, verj el, pazarolj el,
Félteni nincs mit bébi, rossz pénz sose vész el,
Én mondom, dobj el, hagy jel, verj el, pazarolj el,
Félteni nincs mit bébi, rossz pénz sose vész el,
Azt mondom dobj el,(azt mondom) hagyj el,
Verj el(azt mondom), pazarolj el,
Félteni nincs mit bébi, rossz pénz sose vész el.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
