|
|
|
| Előadó: | Irigy Hónaljmirigy |
|---|---|
| Album: | ValóságShokk |
| Megjelenés: | 2003 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Sipos Péter Sipos Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Universal |
| Stílus: | Rap paródia |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Dopman:
Ő, Szevasztok jó arcok, testvérek,
Hatalmas csók innen,
Magyarország legpimaszabb bandájától,
A világ változik, de a Mirigy örök,
És mi még mindig rettenet gizdák vagyunk,
Tehát fül kinyit, pofa befog
Itt a nyolc suttyó mirigy,
A pop-rock maffiózók,
Most magukról ugatnak a csávók.
Ő, Ő, Őőő.
Zoli:
Zoli vagyok apám, gitározok faszán,
Éneklek is azám, de letörölték lazán,
Az első sorban állva élvezed a bulit,
Ha ellátnék én addig, dobhatnék egy puszit.
Győző:
Én lennék a Győzi, egy idióta barom,
A Freddy Mercury-ra hasonlítok nagyon,
Imádom a poént, de sosem leszek góré,
De hanyatt dobod magad mikor azt mondom OK!
Feri:
Papp Ferkó vagyok a tizenháromból,
Egy panelparaszt gyerek az angyalföldi blokkból,
A flipper meg a gityók hozzák meg a kedvem,
Csajok, cigi, whiskey rombolják a testem.
Uszi:
Uszit halljátok, a billentyûs fickót,
A zongoránál sokkal jobban nyomkodom a cickót!
Mind a 4-en:
Egy Mirigy buli sokaknak az álma,
A műsor jó, csak kéne pár poén,
Tizenéve össze vagyunk zárva,
Ha tudnám, mindig újra kezdeném.
Tomi:
Tomi vagyok, csumi, egy lesportolt csávó,
Ami nekem az éneklés, az neked a KO,
A bátyám meg én, a két pomázi rém,
Mi felváltva nyomjuk a nótákat öcsém.
Laci:
Laci vagyok, szevasz, a bőröket csépelem
Hogy a metronóm mit jelez, az tökmindegy nekem,
Két bitang tetkó figyel a vállamon,
Hogy mindent elfelejtek, azt simán bevállalom.
Imi:
Imi vagyok haver, egy elbasszus gitáros,
Nem too much a négy húr, nekem mégis gázos,
Felkapom a vizet, ha valaki méreget,
De biztos lehetsz abban, hogy vágom a lényeget.
Uszi:
Nem tartok mértéket kajából, piából,
De mázsa felett vagyok már a saját hibámból!
Mind a 7-en:
Egy Mirigy buli sokaknak az álma,
A műsor jó, csak kéne pár poén,
Tizenéve össze vagyunk zárva,
Ha tudnám, mindig újra kezdeném.
Peti:
A képernyőre már nem fér rá az arcom,
De hétvégén néha elpiázom a hangom,
A turnébuszban ha szivárognak a gáááázok,
Én nem szólok csak sunyítva odébb állok.
Mind a 8-an:
Egy Mirigy buli sokaknak az álma,
A műsor jó, csak kéne pár poén,
Tizenéve össze vagyunk zárva,
Ha tudnám, mindig újra kezdeném.
Egy Mirigy buli sokaknak az álma,
A műsor jó, csak kéne pár poén,
Tizenéve össze vagyunk zárva,
Ha tudnám, mindig újra kezdeném.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
