|
|
|
| Előadó: | MC Drenko |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eljött a tavasz, érzem már az illatát,
Rávetek a tájra néha egy-két pillantást.
Zöldülnek a fák, és dalolnak a madarak,
Ez az ami az élethez nekem erőt ad.
Feléled a természet, egy újabb év elindul,
Kivirágzik minden, a világ lassan beindul.
Zöldé válik minden ami télen még fehér volt,
A beton dzsungelben ilyen, bizony régen volt.
Földe kerülnek a magvak, hátha majd kikelnek,
De az én szívemből nem csinál senki kertet.
Most is van egy lány, akit nagyon kedvelek,
Napkeltétől napnyugtáig, sétálnék veled kedvesem.
Egy napsütéses esős hosszú nap után,
Legszebb amit láthatsz, az égen egy szivárványt.
Kisüt majd a nap, felmelegíti ezt a tájat,
Menj ki hát az útra, ne legyél te is fáradt.
Az emberek se fáznak, az utcák lassan megtelnek,
De a boldogság az arcukról vajon az hol lehet?
Pedig nem tudok szebbet annál ha valaki boldog,
Egész nap csak nevet, nem érdeklik a gondok.
< Refrén > 2x
Hozzád írom a dalom, figyelj ide kicsikém,
Lehet hogy csöpögős, de őszinte nemis kicsikét.
Áldom a napot, mikor végre találkoztunk,
Egymásra néztünk, érzéseinken változtattunk.
Szép mosolyod rögtön, magával is ragadott,
olyan érzés kapott el, ami a földhöz ragasztott.
Else tudnám mondani, vajon mit érzek,
Hidd el most nekem, én sem értem az egészet.
Csókod ízére vágyom, had égjen a számon.
Nem vagyok én Rómeó, szerenádom a számom.
Nem vagyok én szőke herceg, nincs alattam paripa,
Tiéd már a szívem, ne törd össze most Anita.
Te vagy nekem a mindenem, érted dobban a szívem,
Érted vannak a sorok, érted vannak a rímek.
Mert te vagy az a lány, kiért bármit megteszek,
Megbántani téged bizony, én sosem mertelek.
Tudom hibáztam néha, de bocsánatodat kérem,
Kérlek ölelj meg, sétáljunk kéz a kézben.
Legyünk hát boldogok, ne törődjünk a rosszal,
Harcoljunk együtt, számoljunk le a gonosszal.
< Refrén > 2x
Na ide figyelj bébi, elárulok neked egy titkot,
Gyere ide hozzám, a füledbe súgom itt most.
9 betű az egész, hát nem valami bonyolult,
Szeretlek én téged, nélküled lennék nyomorult.
Szürke hétköznapok, azt se tudom mit jelent,
Színes lett a világ, bennem valami új terem.
Értelmet nyer ami, régen hiányzott nekem,
Boldog vagyok veled, a gondokat mélyre temetem.
Legszebb dolog reggel amire valaha keltem,
Itt feküdsz mellettem, ajkadra csókot csentem.
Ne kelj fel drágám, feküdjünk vissza szépen,
Aludjunk még egy kicsit, ne maradjunk ébren.
Megölellek, hozzád bújok szépen,
Te személyed találod minden szívverésben.
Két dolog van, amit én most kérek tőled,
Szeress tiszta szívből, és soha ne lökj el mellőled.
Mert ha nem vagy velem, hiányodat érzem,
Neked adom az életem, sorsom veled bevégzem.
Szorítsd meg a kezem, had súgjam újra a füledbe,
Szeretlek én téged, ez hoz majd lendületbe.
Refrén:
Tavasszal beindul az élet a föld egyet fordul, az álom feléled
Szerelemmel teli lesz a világ, ha nem hiszed hát figyelj jól, s lásd a csodát
Ha bebújsz a sötétbe, sose leszel boldog, árnyékban élsz, de mögötted a gondok
A sok baj mind beterít, nez lesz a veszted, csak egy lépést tegyél, s nyisd ki a lelked
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
