|
|
|
| Előadó: | MC Drenko |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap hip-hop |
| Címkék: | Keressük! |
1. rész:
Világra jöttem régen, de egyre több a bunkó,
Nem volt nálunk gettó, de tudom mi a frankó.
Elég ide sok lóvé, csillogó verda,
És az összes ribi, piáért mohón szopna.
Nincs bennük semmi nőies, csupán barbi babák,
Oda figyelj azt hiszik hogy ők a faszák.
Ruhára, cipőre, sminkre aztán tellik,
De az inteligencia szintre egyiksem törekszik.
A netre aztán töltik, miniruhás képeik,
És 400 lájk után magukat csúnyának képzelik.
Nemértem minek a rinya, úgyis egy ringyó,
Kit bűnbe visznek a faszik, mint anno Évát a kígyó.
De tudod barátom, az éremnek van két oldala,
Minden nőból egy pöcs csinált kurvát, és fordítva.
Nem kell mindenkinek egymásra mutatnia,
Inkább az összesnek az utat kellene kutatnia.
Mert tudod nem mindegy miként jársz ebben a világban,
Szórják rád az átkot, vagy áldanak az imákban.
Tiéd a választás kicsim, nem segítek benne,
De ha már eltoltad, az újrakezdés jól esne.
Refrén: 2x
Azt mondod nekem, kicsikét szar a szövegem,
Biztosítalak róla, kevés vagy te öregem,
Én amit leírok nem képmutatás vagy hazugság,
Tiszta szívből jön dal, kell nekem a megnyugvás.
2. rész:
Régi gyerek vagyok, de tudom mi az a facebook,
ott ahol lakik az a sok nyomorult facemob.
Énis fentvagyok, ezt soha nemis tagadom,
De előfordul az, hogy leragadok egy oldalon.
Lassan két éve, hogy erre a szarra felmentem,
Profilképet azért énis gyorsan feltettem.
Elképedek rajtatok, kik engem szivattok,
Azt hiszitek jók vagytok, a buták tivagytok.
Nem árthattok ti nekem, megvan a fegyverem,
Ha bocsánatot kérsz, tiéd lesz a kegyelem.
Legközelebb gondolod meg, megéri e neked,
Feketelistán legyen majd a te neved.
De tudod nagyon jól, levehetlek róla,
Nem feledlek el, nem vagyok én roma.
Inkább azon törnéd, a csöppnyi kisagyad,
Életedben rendet rakj, ezen edd magad.
Elég szánalmas az, ha lájkért mindig picsogsz,
Olyan vagy nekem, mint egy apró piszok.
Ha valami nem tetszik, most teneked öregem,
Itt van rá az esély, hogy bekapjad a lövegem.
< Refrén > 2x
3.rész:
Lejebb görgetek, megesz már unalom,
Az indulataim azokat, keményen uralom.
Elindult már felém, idezetek hada,
Csak azt tudnám meg végre,hogy minek ez a csata.
Ezen az oldalon, mindenki filozófus,
De a való életben, csak dadog mint egy mókus.
Minek másolsz már, legyél teis eredeti,
Alkoss nyugodtan, ez a gondjaidat felezheti.
Csak egy dolog van, ami nagyon bánt engemet,
Az érdekel titeket, mi a cigány nevetek.
Vagy éppen az, hogy ki hányszor lájkolt tégedet,
Kitalálnám a gombot, hogy kit a faszomat érdekel?
Yo, ha sírni akarsz hát szólj nekem,
Adok egy tálat, aztán tőlem abba verheted.
Ez már inkább egy próba, de nem tiporsz a porba.
Legyen meg a mindennapi, kemény agytorna
Legvégén az utamnak gondolok majd terád is,
Megkérdem tőled, vajon miért vagy populáris?
Kétszínű vagy barátom, tisztába is vagy te ezzel,
Magadba kell nézél, ott a gond ezerrel.
Refrén 4x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
