|
|
|
| Előadó: | Mr. Bajna |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
[-Bajna-]
bevezető:
Trianon, 1920. június 4.
A világtörténelem egyik legnagyobb szégyene
Igazságtalansága és kegyetlensége
Határon túli magyar vagyok
Egy kisebbségben élek és halok
Faji megkülönböztetést kapok
Egyenlőtlen esélyű rossz napok
Elég a saját generációm ahhoz, hogy bajt lássak
Kiölik a magyart a lelkünkből bajtársak
Mindig lesznek újabb reményteljes hajtások
Az elmúlt évtizedeknek egyszer majd sírt ások
Porlik a szikla, de el nem veszünk
'Mikor ledőlnek a határok, mi ott leszünk
Lehet az egész nagyvilág ellenünk
Nem állíthat meg senki, a lelkünk a fegyverünk
Szent hitünk meg nem törött
A magyar föld mindenek fölött
Elment a tatár, elment a török
Trianon sem lesz örök
Testvér...
[-Bedett refrén-]
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
Halld meg nagyvilág, halljad dalunk
Ez az otthonunk, itt élünk, halunk
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
[-Bajna-]
Nem ülhetek veszteg, magamból kiadom
Üvöltöm veszetten, vesszen Trianon
[-FankaDeli-]
A szívem dobban, ahogy a föld alattam
Életet vetettem, halált arattam
'Hol gőgös nagyurak játszottak istent
Egy volt a tervük: elvenni mindent
Harcol, vagy összefog magyar a magyarral?
Jó borral jössz-e, vagy helyette agyarral?
Fanyar vigyorral nézem a térképet
Hogy a népem majd mikor húz vészféket
Gyilkos tolvajok törnek ránk mindennap
Testünkből zabálnak, vérünkből vígadnak
Trianon: egy megátkozott szó a fejfán
Kárpát medence, vagyis abszurdisztán
Egy napon majd jövünk, és kerítést bontunk
Hiába húzzuk, mert ez lesz a sorsunk
Halált fogok vetni, hogy életet arassak
Ne felejtsd el, miért születtél szabadnak!
[-Bedett refrén-]
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
Halld meg nagyvilág, halljad dalunk
Ez az otthonunk, itt élünk, halunk
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
[-Bajna-]
Nem ülhetek veszteg, magamból kiadom
Üvöltöm veszetten, vesszen Trianon
[-Sancy-]
Kis gyermek boldogan magyar zászlót lenget
Szívemben a dobbanás téged is megrenget
Rengeteg remény, rengeteg álom
A szebb jövőt veletek ugyanúgy én várom
Harcosként élek, a hazámért egy ima
Hagyom, a papír a kék tintát beigya
Ezért írok, újra legyen ez egy hatalom
Kiáltsd velünk testvér: Vesszen Trianon!
El lettünk nyomva, egymásnak maradtunk
Évek múlva ne az legyen, hogy mi feladtuk
Az Isten segít minket, ha hisztek ti is benne
A hazánkért, ha nem mi, ugyan ki, mit tenne?
Felkel a Nap újra, vele együtt a remény
Barátom, a megmentő te legyél
A harcmezőre bátran, fokossal a kezedben
Piros, fehér, zöld színek játszódjanak szemedben
[-Bedett refrén-]
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
Halld meg nagyvilág, halljad dalunk
Ez az otthonunk, itt élünk, halunk
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
[-Bajna-]
Nem ülhetek veszteg, magamból kiadom
Üvöltöm veszetten, vesszen Trianon
Jobb életet teremtsen, írtsa ki a fekélyt testéből a nemzet
Így adva fiainak szebb magyar jövőt, életet
Érted élünk drága hon,
Vesszen, vesszen Trianon!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
