|
|
|
| Előadó: | Pamkutya |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Béla]:
Sajnálom most már, hogy így döntöttem
Minden nap bánom, hogy tanárnak jöttem
A gyerekeket már nem érdekli semmi
Ha üvöltök sem fognak rám figyelni
Sosem írnak leckét és nem készülnek
Fogalmuk sincs, hogy milyen órán ülnek
A felnőtt srác ott egy bukott diákom
Pista állj fel, a Szózatot várom.
[Pista]
Tanár úr, most én nem élnék ezzel a lehetőséggel.
[Béla]
Kezdd el, nem érdekel
[Pista]
Asszem ez kezdődik úgy, hogy "Jókedvvel, bőséggel"
[Béla]
Ez két egyest érdemel!
(Pista)
Azt mondják, hogy többször már nem szabad meg bukni.
Ezt a rohadt negyedik osztályt le kéne már tudni.
Nem vagyok hülye gyerek
Azon tűnődtem, hogy lehet, hogy az átlagom idén akár egy alá is mehet
Einstein is megbukott és Bill Gates is azt hiszem.
Engem az utca tanít élni, így is sokra viszem
Úgyhogy jöhetnek az egyesek, úgyis mindegy nekem
Ha meg érdekel a Szózat, majd rákeresek neten.
[Béla]
Látjátok most már, erről beszéltem
És én már több ezer ilyet megéltem
Nehéz manapság már tanárnak lenni
A régi tiszteletből nincs meg semmi
Lenne egy jó módszer őt megnevelni
Csak kamerát kár volt ide felszerelni
A visszabeszélést, azt nem tolerálom
Repül az intő, az ellenőrződ várom!
[Pista]
Nem számít még egy intő
Úgyis kaptam már eleget
Nyugodtan írja csak be
Ha még talál benne helyet
De majd ha bejön apám
Neki mondja meg,ha meri
Úgyis most szabadult
Majd biztosan jól elveri
Az meg hogy már ötször megbuktam
És idén sem lesz másképp
Az nem az én hibám, hanem az oktatásé
Agyon nyom a suli, bent vagyok vagy kilenc órát
Este meg magolom a Jambus definícióját
És azt mondja meg, miért ez a kötelező?
Mert ez a Sákeszpier nehezen megérthető
Nem olvasok Ady Endrét, ő már úgyis halott
Rám sokkal inkább Mr. Buszta művészete hatott
(Béla)
Azt a durva, ez tűrhetetlen
Hogyan lehetsz ennyire műveletlen?
A tanterv trágya, nem szereti senki
De ez van sajnos, nem tudok mit tenni
Ma este újra nyugtatót kell szednem
Lehet, hogy majd kettőt is be kell vennem
Egy cigire gyújt rá, pedig előtte állok
Elegem van belőle, taktikát váltok
Gondolatban sokszor
Megrángattalak ezelőtt
De azt nem tűröm el
Amit csináltál az előbb
Unott pofádat tíz éve nézem én
A többieknek apja lehetnél
Képzeld el, hogy
Több tízezer tanóra van már mögöttem
Többször volt, hogy magam
Már itt majdnem felkötöttem
Nem ellenséged vagyok, ne úgy vegyél
Azon küzdök, hogy jó ember legyél
Túlzásba estem, elnézést kérek
Ki fognak rúgni ezért, attól félek
Az igazgatónak ne mondja el senki
Ilyenkor bezzeg tudtok rám figyelni
Visszatérve rád, íme a döntésem
Nem engedlek át téged még idén sem
Gatyába rázlak majd bármi áron
Ha évekig tart majd, én azt is ki várom.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
