|
|
|
| Előadó: | Szuli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tartanám a fáklyát a sötétségbe, de
Elfogadom, ezek vagyunk...tökéletlenek
Nem csoda hogy ennyien köddé lettetek, (de)
Kiknek reppelek basszus 5 éveseknek?! (se)
Sz.-u.l.i a folytatás,
Nekünk haver nem való a szellemi rabszolgaság,
Ócskaság az egész, hagyjuk már a szócsatát,
Bűzlik itt valami mint a szekrényben a tornazsák,
Ja, reppelnék sok mást is,
A vérző lelketekre tekerném a fáslit,
Ásítanak mind, kik érdektelenek,
De ez nem érdekel haver erre mérget vehettek...
Kételkedtek bennem, vagy csak értetlenkedtek?
Nem érted mit két ember elreppelgetett?
Hogy az igazság valahol elkeveredhetett
Valahol régen elkeveredhetett...
Alkotni kezdtem ez lett az életem
Hogy mit érzek reppben elmesélem
Gyere velem, de készülj fel
Mert most nem tévedhetsz el! (2x)
Sokszor nem is értem, lehet persze te se,
Minden egyes verze veszett fejsze nyele,
Mer' nem hallgatsz a szívedre, nincsen benned zene,
Vagy lehet hogy csak halk?! Igen, az is lehet...
Szorítsd meg a tollat, az ecsetet, a cerkát
Passzold át a lasztit, vagy szerelj meg egy verdát
Magadat ne verd át, legyél végre merész,
Egy kisszobában álmodozni haver nagyon kevés!
Én vagyok a szuli és ahhoz tartom magam,
Bár tényleg minden egyes verze kajak haszontalan,
Aztán azon kapom magam hogy azon tűnődök ,
Hogy ti vagytok a segg hülyék vagy én volnék az ütődött?
Bár az igazság elkeveredhetett
Valamikor régen elkeveredhetett...
Alkotni kezdtem ez lett az életem
Hogy mit érzek reppben elmesélem
Gyere velem, de készülj fel
Mert most nem tévedhetsz el! (2x)
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
