|
|
|
| Előadó: | Spike & Sancy |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Enita:
Túl messze vagy már, de soha nem mondtam el,
hogy mennyire szeretlek, most már tudnod kell
biztos valaki vár ott rád van, már más kit szerethetsz,
de ha engem akarnál, hozzám visszajöhetsz,
hittem a vágyaim egyszer majd elmúlnak,
de ha rád gondolok, a könnyeim hullnak,
előre vagy hátra nem tudom, igazán
csak játszunk együtt az élet színpadán.
Ref.: Jöjj, visszakérlek,
és többé ne menj el,
ha még is elmész,
ugye magaddal viszel,
jöjj, visszakérlek,
és többé ne menj el,
ha még is elmész,
ugye magaddal viszel.
Sancy:
Nem mondtam még érted élek,
nem mondtam még tud meg félek
elmondtam volna, de nem jött a számra a szó.
mi hirtelen kapott szárnyra.
Telnek, a napok szívem nyitva
gyere, el hozzám mond mi a titka
egy szó mit, ha eléd tárok boldogan az ég felé szállok.
Várok még hát, ha nem hiába
nem eshetek, újra abba a hibába!
Imádba foglalom neved, ha kéred,
ki mondom, egyszer szeretlek téged!
Nem feledlek, hiába kérnéd.
Mindenem adom, ha akarod, tépd szét!
Lépnék, ha engednéd, látod, a csillagok alatt járnánk a táncot.
Spike:
Várlak még, de nem jössz már
a szerelem sajnos ezzel jár
jobban jársz ha felejtesz,
de emléked úgy is velem lesz.
Ami tegnap volt ma nincsen meg
vége lesz így mindennek.
Az agyam folyton egy álmon jár,
de az utunk végén nem ámor vár.
Ha könnyek folynak nem látok már
ledőlt minden, mint egy kártyavár.
Soha nem mondtam el
mikor késő volt akkor fogtam fel,
hogy elmentél már nem vagy velem.
Elhagytál olyan hirtelen
pedig még el sem kezdődött,
de belül már meg fertőzött.
Refrén
Szó nélkül hagytam, hogy menj,
mert nem tudtam még, hogy akarlak.. (jöjj vissza kérlek)
Köztünk volt egy fal és én hazudtam
igen hazudtam magamnak.
Vissza akarlak kapni
bár sosem voltál enyém.. (jöjj vissza kérlek)
Hogy, látlak e még csak egy halvány remény.
Éreztem legbelül, hogy másképp nézel rám
pörgetném az időt az élet óráján.
Gyűlöllek itt hagytál minden oly keserű,
de téged gyűlölni nem is olyan egyszerű!
Refrén
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
