dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Kocsis Tibor: Lásd a csodát

Kocsis Tibor - Lásd a csodát

on on on on on
Új holnap
Előadó: Kocsis Tibor
Album: Új holnap
Megjelenés: 2014
Hossz: 4:31
Szövegírók: Major Eszter
Zeneszerzők: Rakonczai Viktor
Rácz Gergő
Kiadó: Keressük!
Stílus: Pop
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Lásd a csodát' dalszöveg ?
Ez a szöveg arról szól, hogy bármilyen nehézségekkel is találkozzunk az életben, mindig kell lépni tovább és soha nem szabad félni. A múlttal való szembenézés során fontos a csodákba vetett hit, hiszen mindenki képes csodákat tenni. A szöveg hangsúlyozza, hogy senki sem marad egyedül, ha hajlandó megosztani a régi fényt. A zene és a szépség központi szerepet játszik, mint az élet örömeinek és a remény forrásának szimbólumai. Végül a dalszöveg arra ösztönzi az embereket, hogy lássák meg a csodákat az életben, és éljék át őket.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 4, összesen 57870 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Lásd a csodát

A színeket, ha nem leled
S az életed szürkén éled
Csak higyj nekem
Ha téged is bánt
Én is pont így éltem

Mész, a súly leránt
De lépj tovább
Soha nem kell félned már
Ez az út, s ez a világ
Amit álmodtál

Lásd a csodát és éld velem át
Nézd milyen gyönyörű, olyan gyönyörű
Soha ne bánd, ha lépni muszáj
S nem leszel egyedül, olyan egyedül
Gyere szórd újra szét a régi fényt
Ahogyan soha még
Ha a múlt visszaránt, tégy csodát
Te is igazán

A hangokat, ha nem leled
S az életed csendben éled
Csak higyj nekem
Én hallom, ha bánt
A zene benned ébred

Ne félj, lépj tovább
A csend, mi bánt
Soha nem kell többé már
Ez az út, s ez a világ
Ami régen vár

Lásd a csodát és éld velem át
Nézd milyen gyönyörű, olyan gyönyörű
Soha ne bánd, ha lépni muszáj
S nem leszel egyedül, olyan egyedül
Gyere szórd újra szét a régi fényt
Ahogyan soha még
Ha a múlt visszaránt, tégy csodát
Te is igazán

Egyedül, egyedül, egyedül, egyedül

Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű

Lásd a csodát és éld velem át
Nézd milyen gyönyörű, olyan gyönyörű
Soha ne bánd, ha lépni muszáj
S nem leszel egyedül, olyan egyedül

Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű

Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű

Lásd a csodát és éld velem át
Nézd milyen gyönyörű, olyan gyönyörű
Soha ne bánd, ha lépni muszáj
S nem leszel egyedül, olyan egyedül
Gyere szórd újra szét a régi fényt
Ahogyan soha még
Ha a múlt visszaránt, tégy csodát
Te is igazán

Lásd a csodát és éld velem át
Nézd milyen gyönyörű

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.


Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

 

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.


Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.


Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.


Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.


Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.


A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


Fotó: MOZ.GO