|
|
|
| Előadó: | BLR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
É-Éj,É-Éj!! BLR-LR!!Jahhh!
Tudom, csak annyit érek, amennyit elérek
és nem sokat érnek, a rutin meg az évek
meg koptak a fények, de hát ilyen az élet
ami jár nekem már csak annyit kérek..
nem magyarázta el senki ezt, hogy kell
de az első zenémnél is tudtam, hogy ez dob fel
anyámék azt hitték, csak játék- majd kinövöm
de nekem ez cucc volt, amivel magam belövöm
BLR az ütemen, szemtől szembe
tartós vagyok ezért szarok a trendre
csináltam csendben itt egyedi a stílus
nézhetsz bohócnak, de enyém a cirkusz
nem változtathat meg ellenem ki mit tesz
mindegy a zene míg élek itt lesz.. bent
fentről van- nem veheted el lent
az árral úsztam mert a hajó már elment
ez az én sorom, mindig legyen pár sorom
és ez az én saram, mindig legyen pár szavam
ez az én szarom, mindig velem pár spanom
ennyi érdekel a többi tárgytalan
tudod oltani, csak burkoltan tudod
az irigység rágja lelked ez a baj
csak várom, hogy mikor léptek már feljebb
az Isten látja lelkem - sose' hal!
(refrén)
hívnak... az angyalok sírnak
eltűnik a nap, és beborul az ég
hívnak.. tudod spanok szívnak
amennyit csak bírnak, ilyen ez a négy
tetszik vagy neked nem tetszik
mindenki le szarja- így megy ez már rég
korán kezdik, magukat meg edzik
tudod nekik ebből, soha nem elég
(2.verze)
itt az én világom, mindig így csinálom
nyomom minden áron, kergetem az álmom
meg van a kicsi plusz, de a buli mínuszos
öntsünk a garatra, vagy jön a kattos..
itt minden beat odab.sz, mint egy csapott bal
nincs ami bűzlik, ez nem rakott szar
mindennap születik 100 új halott dal
de én nem nyomom csak ríl tagokkal
mondtam csuma, meg, hogy hozok neked új flesst
itt van a lemezem ezt hallgatja Újpest
kezeket fel az égbe itt a BLR
b.sszák meg akik pont tőlem nem férnek el
ez az én helyem, tudom, hogy a négy velem
ez az én ügyem, csak a csak a két fülem
az, hogy feladom tudod, hogy esélytelen
mert rájönnél, hogy nem is olyan jó nélkülem
(refr.)
(3.verze)
fakom... fakom!
én sosem voltam vakond... vakond
fakom... adom!
a muzsikám összerakom... adom
fakom... fakom!
a csillagos ég a plafon.. fakom!
fakom... fakom!
én kész vagyok mint atom... nagyon.
fakom... fakom!
elszórtam egy vagyont... fakom!
fakom.. fakom!
még kidobom a csajom... fakom!
ez az én bajom, hogy túl sok a majom
a TV meg buziskodásra nevel
azt mondom fakom ou itt van a szarom
a cuccom CrealS, rajta a nevem B! L! R!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
