|
|
|
| Előadó: | BLR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(1.verze)
köszönöm, hogy nem lettem egy csíribiri trendi f@sz
és, hogy nem is leszek már, mert önmagamnak lenni klassz
szar poénok egyformák közt tudom, hogy ez sem vígasz
(hihi) csak az, hogy délibábok - én meg nem- na ez pimasz
megértem én csóri lányt, nem vágyik csóri farokra
de közben meg az anyja is csak kirakná a sarokra
fotózás, vagy bármi, csak emelje fel a seggét
pénzt akar belőle csinálni mert érzi a vesztét
baszki ez de szar lehet, de sok mindenre fényt derít,
hogy az ürességre belül maga az élet kényszerít
ettől fakul ki úgy, mint egy falu óriás plakátja
és hopp eltelt az idő, már a tükör sem a barátja
(refrén)
ouu ez annyira trendi, a melleid tedd ki
akkor se vagy senki, lehet odébb menni
páwa sráccal lenni, együtt cuccot enni
meg magadat tenni, vigyázzatok délibáb
tudja meg mindenki, hogy ez azt jelenti
belül nincsen semmi, ezért ő egy senki
nem kell oda lenni, de nekem ez ennyi
kamu mint a léggitár, vigyázzatok délibáb
(2.verze)
a raj taraj más pénzén lent a bícsen az eszét teszi
ou köszönöm, hogy nem lettem egy ilyen jól lakott ge@i
nem lepedő akrobata, de mégsincsen rá panasz
van helyette gyógyszer így- kox mellett is áll a f@sz
a délibáb messze van, megnézném csak kamuból
én is kértem b@zdmeg de nem kaptam kocsit aputól
így csak messziről nézem, és nevetek a köcsögön,
hogy én nem lettem ilyen azt meg hangosan meg köszönöm
eddig törtem a fejem, hogy legyek ilyen egyszerű
de nem segített a tv, se egy raklap pia sefűű
jafűű, a csaj szídja azt míg barátja a koróban
bebogyózva várja a fürdősót a klotyóban
úgysem lesz beállva tőle tudja pont csak annyira
hogy az első szopóautomata jó lesz egy spanglira
semmi tré, nem derül ki, ennyitől nem terül ki
a gyökérség nem merül ki, így lehet rajta derülni
(refr.)
(3.verze)
köszönd meg ha nem tudod meg, hogy a fejében mi jár
lehet olyan sokkba rakna, mit ember nem bír ki már
ez a dal most kipipál, meg irritál, hogy kritizál
én is benéztem a délibábot - ez az én hibám!
nem tudtam, hogy titokban egy női pólós férfit vár
na tessék, ennyi a lényeg, most mindenki érti már
miért köszönöm, hogy nem lettem pénzes köcsög kisgyökér
nem hullott az ölembe így tudom jól mi mennyit ér
a délibáb büszke rá, ha elhiszed, hogy létezik
most dalt is írok róla, de majd tagadok ha kérdezik
viiigyáázz - annyi van belőlük, hogy sosem fogy el
az érték kívülre jutott, irány az éden hotel
BLR - befigyel, integetek zsepivel
szétkerel a decibel, mondtam velem nem gecizel
hűűű - itt egy csúnya szó, b@ssz a számra úgy a jó
de benne egy tubaló, nyugi ez csak marlboro
(refr.2x)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
