A király

1.verze
Mindig úgy néztem, hogy az élet egy csoda
király akartam lenni, hogy jussak valahova
egy igaz férfi aki hat alkot, meg gyarapít
ad az embereknek, és hagy maga után valamit
ne maradjak gyalog aki küzd egy életen át,
hogy tele tömje pénzzel, szolgálja az urát
nekik az a céljuk az utódjuk többre vigye
ők bátrak, a parasztnak a legnagyobb a szíve
királyként a zenéimmel reformokat hozok
nem szennyezem be a kezem, tudod sosem lopok
a gyalog csak előre mehet, igen ő konok
és ha úgyvan bele is hal, hiába szurkolok
de ha a végéig eljut mégis bárki lehet
ez neki a remény, ezért küzd, csak ennyit tehet
hálával nézek rá, mert ő csinál nekem nevet
és ha úgy hozza a sors ő még el is temet!

Refrén
Nézheted, hallhatod, hogyan küzdök magamér'
Élvezed, hallgatod, az életem csatatér
A seregem lehozza bármelyik csillagot
De a királynő nélkül a király halott.
Hát hol vagy... Hova lettél?
Nélküled semmi az erőm....
Melletted a király nem fél..
De nélküled ez csak a temetőm

2.verze
A tesók mindig bástyaként velem
voltak és lesznek, itt ez a védelem
ők nagyok, erősek, és levágják a fejét
aki a királyra akarja tenni a kezét
a Lovag a hibáimnak issza meg a levét
ők igaz barátok , kiknek megjegyzem a nevét
nekik is köszönheti a király amit elért
a Lovag okos és bölcs, aki mindig megért
a Futó az életemen keresztül-kasul, ki-be
szelíden vagy vadul, így nem marad alul
a csupaszív király tudod tőlük mindig tanul
ők a biztos után futnak, hogy ne járjanak szarul
a mai világban inkább a futóé a szerep
nagy játékos ő is mivel kell neki egy szelet
úgy szalad el vele mint a királyi képzelet
elengedem, nem királynő, nem baj ha nem szeret!

Refrén

3.verze
Már tudod, hogy a királynőben rejlik minden erőm
nélküle simán oda veszek a csatamezőn
amíg nem találom meg, és mondom, igen, ez ő!
Addíg nincs is remény, de küzdeni kötelező
lehetek magányos, pedig velem van a sereg
akik szeme láttán az életem filmje pereg
ha hallod ezt, tudd, legyőzhetetlen lennék veled
de neked nem király vagyok, hanem a másik feled
ha nem vagy bukó az egész, bukó minden vagyon
a legnagyobb kincsem Te vagy, hiányzol már nagyon
a királyságom a mindenem de most neked adom
jól tudom, hogy veled együtt úgyis visszakapom
nem akarom benned is elveszteni a hitem,
mert a játéknak vége ha megáll a csupaszívem
ha egyáltalán létezel, gyere mond, hogy igen
együtt tudunk nyerni csak mert ez a játék ilyen!

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.

Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.

Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.

Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.

Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.

A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.

Fotó: MOZ.GO