|
|
|
| Előadó: | Bartha Ákos Dannona |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bartha Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"Mezitláb menekült támadói elől a csepeli erdőben elásott Magyar nemzetiségű erdélyi férfi.Csak azért sikerült megmenekülnie támadói elől, mert "Szerb" becenévre halgató barátja, illetve annak két roma származású hajléktalan ismerőse magára hagyták, amíg bankautómatát kerestek, hogy pénzt vegyenek le a férfi számlájáról"
Refr:
Keresetlen szavak. Nekem ez marad, de nincs harag.
Vegyétek el mindenem, ha a mikrofon velem marad,
hallja majd mindenki aki eddig is hallotta.
Dannona a léteteket mire is tartotta.
Van még egy kis apróm feléd nyújtom ország feje
Ennek legalább igaz majdnem az egész fele.
Tele veletek minden még tv is azt mondja,
Magyarország gyenge lett, lomha na meg otromba.
Vers1.
Hol is kezdjem ember, ez már a velejétől rohad.
Lehet elég most a kocsim helyett egy apró lovas fogat,
Lehet büszkeségem jelképe nem lehet ez a zászló.
Lehet a babkocsinál drágább lesz majd a fogamzás gátló.
Talán segély helyett ésszerű, még kevésbé kény-szerű
alapokra fektetve, nem lenne olyan kétszínű,
de nem fogok itt károgni, meg sirni mint mindenki.
Hazudok, mert fogok, ha csak a csajomban tudok megbízni.
Feledhetetlen percek egy feledhetőnek titulált helyen,
ahol nem cél, hogy az embernek jövője is legyen.
Mindenki mehet ahova tud mit nézel? Nem halottad haver?
Nem az zavarja őket ha lopsz, hanem ha valaki teker.
Lokálpatriótaként a szívem sajog attól, ahogy
ahogy jobbnál jobb arcokban a lét tovább nem harcol,
és egy napon a tűréshatár élén táncolva, úgy érzik amit MO nem majd egy másik ország átadja.
Vers2
Nénik, na meg a bácsik akik valahogy végig éltek hatszor durvábbat.
Sütik le a szemüket, mikor a kukában turkálnak.
Nem az én dolgom ne nézzek oda. Vágom
Csak azért mégis, undorít a kormányom.
Na persze ne értsük félre.A pártoktól távol
alakult ki bennem , hiszen legyek én akárhol
ha meghallják, hogy itt élek. Úgy néznek mint a sintérek.
Kóbor kutya vagyok akiről nem készültek fényképek.
Így nem talál meg senki, ha keres is akárki.
Persze lehet, hogy ezért a szövegért haver meg fognak találni.
És hamarosan egy fekete kocsi gyomrában utazok,
ha véletlenül nem pont az ő főnökükre szavazok.
Vers3.
Bucsúként csak azt mondom nem abban van a holnap,
hogy a haverodék hétvégenként milyen tabit tolnak.
mer ha nem lennénk szarban akkor is el lennél késve,
hogy a sorsodat az elejétől tervezd meg lépésről lépésre
érzésből képzésbe vált át az ösztön, a kérdésre
hogy mire kéne még biztosítást kötnöm inkább nem
nem mondanak semmit a válasz úgyis mindenkit megrendít.
max füst az ami mindezeken enyhít és lendít valamit előre.
Három alap elem részeként felülök délután egy felhőre
Álmomban azt hittem felnőve, elég erős leszek majd, hogy
kitörjek és sikerüljön elsőre.
Nem mondom hogy nem megy csak, hogy lassan
nem kérdezem a zsaruktól, hogy mondjam e, vagy mutassam
a megoldások tengerét évekig kutattam,
és ha kiváncsi vagy haver, a munka amire jutottam.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
