|
|
|
| Előadó: | Bartha Ákos Dannona |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bartha Ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr
Lehet ismerlek talán, nem tudom
Néha mindennél jobban akarom, máskor feladom
Kétséges, mi éltet, mi az ami hajt
Dönts a válaszok között, hisz egy nap továbblépek majd.
Magamból már mindent neked adok ugye látod?
Pár éjszakából csak pár másodpercet látok
ezek már nem csak lángok
a tűz körbe vesz,
hald szavam, s mond meg hogy érhet véget ez.
Vers1
Egyszer volt egy történet, amit láncra verve éltem.
Maradni már nem akartam, de továbblépni féltem.
Lényegében rettegtem a változástól, attól, hogy majd más legyen
Nem hittem, hogy te leszel az ki változtatsz majd ezen
Égő könnyes szemmel minden porcikámmal vágyom rád
Ha belenézel a szemembe egy pillanatig se gondolnád
De mond meg őszintén mit érek vele?
Meddig leszek pitiáner történeted ócska játékszere?
Nem várok már semmit, még egy perc és itt holnap,
hogy majd ismét úgy tehessünk mi sem történt volna
Mindennap azt gondolom minden más lesz talán mától,
Mégsem látom át az erdőt a leggyönyörűbb fától
Verse2
A szó, ahogy kimondanám, nem hagyja el a számat
Mit ér a bánat, állok néman, idegen szféra vesz hátára
Lábad előtt hever minden szavam, mégsem hallod talán
az alkony fosztja színeim, lelked már nem talány.
Százszor belefutok a szóba mivel mások ölnek szánalom,
te feltámasztassz eggyel bár nem kéred de én vállalom
Cipelem a hátamon, a terheink s bár távol,
hogy közös jövő emlékezzen meg velünk a máról
Lehet, hogy ezzel építem a várat, lehet épp most rombolom
De már nem engedem elveszni, bárki bármit mond gondolom
nincsen gond, de látom neked nem jön át a lényeg
Ha akarod még maradok, ha menjek el csak kérd meg.
Érzékszerveim tompák már, az égbe a nevedet kiáltom
Nem akarom a valóságot, te vagy a legjobb drog a világon
Elmém szivárog, egy helyett mi megtesszük ma kétszer
Már nem mondok rá nemet, erősebb a megfelelési kényszer
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
