|
|
|
mi le lőjjük a poént mert lövésetek sincsen
most vagy az evolúció vagy az isten nincsen
de ti mindkettőbe hisztek
kell valaki hogy segítsen
nekem nincs is időm arra
hogy helyettetek kiderítsem
éjféli mise leszünk ott ámen
mert buddha szerint jézus reinkarnálódott
a vallás egy betegség a szülőktől öröklött
ez a zsoltár már uncsi
de kurva régóta örökzöld
senki se kényszerít hogy a baromságot vegyed be
csak egy isten létezik: Kobe a negyedik negyedbe
uram bocsásd másnapos bort izzadva
nem értem mit motyog -szanszkritül- ....
a pápa se olvasta a da vinci kódot
és nevetségesnek tartja hogy léteznek a gojdok
devla lehúzta jahve-t egy szál cigivel
aztán agyon verette vagy száz cigóval
a szent írás szerint a lelki pásztor reszortja
hogy a hívő a perselybe az összes lét beszórja
ott hagyokttcsapot papot ha papolnak a papok
de nem ... pap sajt a paplan alatt faszok
glóriás némber helyett hullahoppos kurva
a templom mellett mindig van egy füstös kis kocsma
ott mulatja idejét az összes hottentotta
mer az orgonán már rég nem stimmel az a fals kotta
az én bűnöm csak annyi, hogy más nekem a hobbi
mint idegenekben bízni és feltétlen hinni
az én vétkem csak annyi, hogy egyszer fogok élni
sok szerencsés meg visszatér majd mint a frizbi
csak figyelj oda tesóm nehogy rá unjál
arra mikor huszadszor reinkarnálódnál
az elsődleges dogma hogy fogyjon el sok drog ma
jól érzed te magad ez egy rap formátus dolga
háborúzz a békédért ennek ez a módja
mennyországban a pezsgőt Szent Péter bontja
biológia tankönyvet teszek minden polcra
azt mondjuk legfeljebb hogy a kis jézuska hozta
mi le lőjjük a poént mert lövésetek sincsen
most vagy az evolúció vagy az isten nincsen
de ti mindkettőbe hisztek
kell valaki hogy segítsen
nekem nincs is időm arra
hogy helyettetek kiderítsem
nem én vagyok az ok de leszek az okozója
amiért már megint elmarad a hittan óra
keresztény sintó muzulmán metszet
a vallás halmazábrán nincsen közös metszet
felkelek korán már hallatszik a Volán
Inkább élvezem az életet övék a ramadán
nem értem a szavát ahogy mormolja az imát
de tudom hogy mind ravasz és szereti a pinát
a szent földért a harcok folytatódnak addig
amíg oda járnak a tóra pecázni a rabbik
a helyes utat mindig meg mutatja a taó
az usába is azt követve juthatott el Yao
én nem vallok be semmit csak pakolok a lemezre
hisz mindenkire vár már a maga keresztje
de a szellememet én sem fogom másra bízni
a hintóval az irány Camino Michi
mi le lőjjük a poént mert lövésetek sincsen
most vagy az evolúció vagy az isten nincsen
de ti mindkettőbe hisztek
kell valaki hogy segítsen
nekem nincs is időm arra
hogy helyettetek kiderítsem
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
