|
|
|
| Előadó: | Seffer |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Senki se ismer, ahogy te se ismersz senkit,
Mindegy a látszat, ne higyj el neki semmit,
Eleinte tetszik, aztán kiderül a végén,
Kamu volt a haver, ki beszél minden félét.
Eltelik egy fél év, már nem keresve sokszor,
Neked mégis fáj, de nem segíthet doktor,
Belegondolsz olykor, együtt egy nagy körben,
ezek a képek mára eltűntek a ködben.
Maradsz mégis csendben, elengeded a kezét,
Aki rajtad nevet, hogyha megjegyzed a nevét,
Ennyi az egész,én tudom milyen érzés,
Talán ez az élettől,a legdurvább kiképzés.
REFRÉN. 3x
Az érzés, ami múlik,és csak telnek a percek,
Az együtt töltött idők,a sötétben elvesznek,
Múlt időbe raklak,nem jelentesz már semmit,
A közelembe férkőzni,már nem hagyok én senkit.
A közelembe nem hagyom,hogy beférkőzzön bárki,
Az eltöltött idő,ami döntésembe számít,
Nem hagyom,hogy kábítson a kitalált kis éned
Hiába is játszod magad,barátnak megtéplek,
Itt most az a lényeg,hogy csak magaddal törődj,
Ne pedig a történtekkel,ne magadat gyötörd.
Ha velegek itt törődj, ha a barátom van bajban,
Kinyújtom a kezemet,nem hagyom ott szarban,
Megsúgom ezt halkan,te is el tudod ezt mondani,
Vagy egyedül kell feküdhess,hogy , engem ki tudj osztani,
Kár már a mondat is,nem pazarlok rád több szót,
A régi pillanatokat,már bevette a ködfolt.
REFRÉN. 3x
Az érzés, ami múlik,és csak telnek a percek,
Az együtt töltött idők,a sötétben elvesznek,
Múlt időbe raklak,nem jelentesz már semmit,
A közelembe férkőzni,már nem hagyok én senkit.
Volt egyszer egy lány,akit soha el nem feledek,
Megmarad az emlék,elfelejteni nem lehet,
Vesztes menet volt,amit akkor játszottam,
Az örökké csak veled,mindig arról álmodtam.
Néha megátkoztam,mert nem bírtam a nyomást,
Hogy gyenge volt a kötelék,átestem én a korláton,
Így lett a jégzátony,mint a szilánkos a szívem,
De én voltam a naív,így összetörtem szíved.
Kéne már egy sziget,ahol csak egyedül vagyok,
A dőleidtől emlékektől egyedül meghalok,
Az életedre szarok,mer’ mindig lesz egy új társ,
Mindig jön egy új nap,mindig lesz egy új pár
Nektek bejönnek a pláza picsa arcok,
Mindig csak a flegma,de az őszintékre szartok,
Na mindegy is hagyjuk,nem bonyolódok ebbe,
De remélem,hogy vágod,miről szól a krekkem.
REFRÉN. 2x
Az érzés ,ami múlik,és csak telnek a percek,
Az együtt töltött idők,a sötétben elvesznek,
Múlt időbe raklak,nem jelentesz már semmit,
A közelembe férkőzni ,már nem hagyok én senkit.
A most megjelenő ötödik Elefánt nagylemez, a SEMMI az előző két albummal együtt alkot egy univerzumot, miközben zeneileg és szövegében is minden eddiginél jobban elrugaszkodik a zenekar “megszokott” világától. Az eklektikus, mégis átgondolt és szorosan összekapcsolódó tematikák mentén haladó anyag koncepciója egyszerre jól körülhatárolható és absztrakt - pont, ahogy a semmi.
Nemrégiben a Van Harag című zaklatott hangvételű dallal, és a hozzá készült felkavaró videoklippel vezette fel új nagylemezét az Elefánt. Ez azonban valóban egy ízelítő volt a most megjelenő, tizenegy dalos albumról, amin egyszerre jelennek meg a ‘90-es évek post-punk és stoner hatásai, a mélabús, andalító dallamok és a szintetizátor minden mennyiségben. Mindez valahogy mégis olyan formában, hogy a sokféleség egy kerek egészet alkot - ebben segítségükre volt producerük, Dexter.
A most megjelenő SEMMI névválasztása sem véletlen, kapcsolatban áll ugyanis a korábbi, Minden című lemezzel, illetve vannak olyan dalpárok - például a Kösz és a Bocs vagy a Nincs harag és a Van Harag -, amelyek témájukban alkotnak egy univerzumot, sőt, kiegészítik egymást.
Nem csak zeneileg, de dalszövegek tekintetében is változatos a SEMMI, ami olyan témákat feszeget, ami mindannyiunkat foglalkoztat, magunkban sokat merengünk rajta, de valahogy mégis nehezünkre esik beszélni róla.
“Kevésbe a hétköznapok, és sokkal inkább az egzisztenciális jellegű kérdésekkel foglalkozunk, annak filozófiai értelmében. Ilyen például a halál vagy a semmi - én szeretem körbejárni ezeket a témákat, és van ezzel kapcsolatban mondanivalóm is. Mi nem arról mesélünk, hogy mi történik velünk vagy körülöttünk, sokkal inkább arról, mi zajlik le a fejünkben.” - tette hozzá Szendrői.
A semmit ráadásul nem csak zeneileg és mondanivaló tekintetében boncolgatják, hanem Tihanyi Anna fotográfus segítségével vizuálisan is megjelenítik. A koncepcióról így mesél:
“Az alapvető választóvonal a termékeny, vagyis a pozitív semmi, és a mindent elpusztító semmi között alakult ki. Az alapötlet a szoba volt egy térben (van is a lemezen egy ilyen című dal), ebben próbáltam meg elhelyezni a zenekart, és köréjük különböző elemeket használni. Én általában amúgy is terekben gondolkodom, itt pedig szerettünk volna egy semmihez nem kapcsolódó, “lebegő”, az ürességet ellensúlyozó teret kialakítani. Egy közös alkotói pillanatot kerestünk, ahol a csendet, a káoszban lévő nyugalmat tudjuk kifejezni.”
Ezzel tehát egy új fejezet kezdődik az Elefánt életében, aminek első állomása június 7-én lesz a Budapest Parkban, ahol bemutatják a bemutathatatlant, vagyis a SEMMI-t, amelynek dalait itt hallhatja majd a közönség először élőben.
Elefánt - SEMMI: https://open.spotify.com/album/1Rchnvg8ARhvC8IX4Rq0Dn
