|
|
|
| Előadó: | Patty |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Spyke, Patty:
A szívem megdobban, ha arcodat látom,
Álmaimban mindig rád vágyom.
Mert lángol a tűz, mit a szerelmed gyújtott,
Az égből egy esőcsepp arcodra hullott.
Eltörli az idő a rengeteg emléket,
Küzdött a szívem, de miért tűnik gyengének.
Vágyom még rád, esténként ordítom,
Fényképed éjjel magam felé fordítom.
Spyke:
Vágyom rád, nem élem túl,
Hol vagy már a szívem szúr.
Várok még, de látom már,
Hogy nincsen már, hogy távol jár.
Az álmom száll a fény felé,
Még mindig fáj, ezt érthetné.
Hogy mással vagy, nem bírom már,
Sírva mondom, kérlek várj.
Szeretlek tudod, emlékezz vissza,
Szívem neked örökké nyitva.
Maradj még mellettem,
Régóta őt kerestem.
A lángok felcsapnak, egy esélyt kérek,
Nélküled én a semmiben élek.
A semmibe térek, ha lehunyom szemem,
Csak annyit érzek, hogy kellesz nekem.
Spyke, Patty:
Lángol a tűz, könnyeket szórok,
Többé már nem éget a csókod.
Várok rád, nem lépek túl,
Mára a szél is értünk fúj.
Hogy együtt legyünk egyszer végre,
Ketten gondoljunk a szépre.
Te is úgy érezz, ahogyan én,
Gyerek a szívem, de számomra vén.
A sebek, a hegek, miket megkaptam,
A múltban élek, de rég elhagytam.
Kézen fogva nekem egy álom,
Az eső zuhog, de nem lesz lábnyom.
Gyűlnek a felhők, de nem vagy velem,
Egy percet még ha adnál nekem.
Láthatnád, hogy itt vagyok.
És csakis érted harcolok.
Istenem, kérlek add meg nekem,
Hogy kezem a kezére tegyem.
Hogy csókoljam minden percben,
Ő is úgy szeressen engem.
Mint én őt legbelül.
De a szerelem mégis elkerül,
Belül gyerek, bár rég felnőtt.
Egy barátság hű szerelmet szőtt.
Spyke, Patty:
A szívem megdobban, ha arcodat látom,
Álmaimban mindig rád vágyom.
Mert lángol a tűz, mit a szerelmed gyújtott,
Az égből egy esőcsepp arcodra hullott.
Eltörli az idő a rengeteg emléket,
Küzdött a szívem, de miért tűnik gyengének.
Vágyom még rád, esténként ordítom,
Fényképed éjjel magam felé fordítom.
Patty, Sancy:
Hosszú az út, vissza se nézek,
Mosolygok, de legbelül égek.
Kezem remeg, látásom gyengül,
Az érzés irántad nem enyhül.
Arcomon könnyek, az eső mossa,
Szerelmed, mi ezt előhozza.
Szenvedély, a csókod megérint,
Azt hittem, hiányzom, de ez tévhit.
Gyermek szívvel szeretni,
Felnőttkénk már feledni.
Minden harcot feladni,
A lelked az ördögnek eladni.
Ennyi volt mára, a szerelem fáj,
Az igazit régóta keresem már.
Ennyi, de újrakezdem a harcom,
Tükörbe nézve fordítom arcom,
A világ felé, mert nem elég az,
Mit tőled kapok, a fele sem igaz.
Gyermek lelkem szeretted,
Az évek múltán feledted
Mindent, de várok még,
Elég csupán egy érintés.
Ha itt vagy, nem bánthat a világ,
Feledd te is minden hibám.
Még féltve őrzöm a titkodat,
Mit szívem azóta is mondogat.
Arcom fordítom, te állj előttem,
Gyermek a szívem, de rég felnőttem.
Gyere már, ne félj a múlttól,
Vezess vissza a rossz útról.
Vezess vissza, a céltól félek,
Csak egyetlen percet adj még kérlek.
Spyke, Patty:
A szívem megdobban, ha arcodat látom,
Álmaimban mindig rád vágyom.
Mert lángol a tűz, mit a szerelmed gyújtott,
Az égből egy esőcsepp arcodra hullott.
Eltörli az idő a rengeteg emléket,
Küzdött a szívem, de miért tűnik gyengének.
Vágyom még rád, esténként ordítom,
Fényképed éjjel magam felé fordítom.
A szívem megdobban, ha arcodat látom,
Álmaimban mindig rád vágyom.
Mert lángol a tűz, mit a szerelmed gyújtott,
Az égből egy esőcsepp arcodra hullott.
Eltörli az idő a rengeteg emléket,
Küzdött a szívem, de miért tűnik gyengének.
Vágyom még rád, esténként ordítom,
Fényképed éjjel magam felé fordítom.
Fényképed éjjel magam felé fordítom.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
