Előadó: | Kállay-Saunders András |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Tabár István Kállay-Saunders András |
Szakos Krisztián Kállay-Saunders András |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Pop, R&B, synth-pop, drum and bass |
Címkék: | A DAL, eurovízió [+] |
VERSE 1
Silent cries
Every night
This Pain don't ever leave her life
Daddy's home
So she tries to hide
She calls for Mom
But never a reply
PRE CHORUS
She cries cries cries
she's all alone
Daddy why why why
Leave me alone
She calls for help
She calls for help
But no one seems to care
She calls for help but no one seems to care
CHORUS
She keeps on running running running
from this crazy life
She keeps on running running running
Never sees the Light
I can see the angels standing by your side
it'll be alright
VERSE 2
She's back again
Just one more time
just wants to see her mother smile
She can't forget
Her only child
mama let the devil in her house
PRE CHORUS
She cries cries cries
she's all alone
Daddy why why why
Leave me alone
She calls for help
She calls for help
But no one seems to care
She calls for help but no one seems to care
CHORUS
She keeps on running running running
from this crazy life
She keeps on running running running
Never sees the Light
I can see the angels standing by your side
it'll be alright
She cries cries cries
Daddy why why why
she keeps on running running running
from this crazy life
keeps on running running
oh oh ohhhh
it'll be alright
Hova szaladnál?
Így Könnybe fúlt
Minden éj,
A fájdalom az égig ért.
Csak bújni kell,
A kín elől, de már
Az ajtó nyílik és már Ő ott áll.
Úgy fáj, fáj, fáj, száz alkalom,
Ő csak jön, jön, jön, s nincs szánalom.
A falon túli félelem, túl erős mint egy gát,
A Kiáltás, hogy Mama nem jut át.
Most már csak rohan, rohan, rohan
Őrült élettől,
Míg tud csak rohan, rohan, rohan
Messze édentől.
Hol van már egy őrangyal ki óvná Őt,
Hova szaladnál.
De egyszer majd,
Még visszatér,
Mamája mosolyában él,
Mi fontos volt, hogy szeressék,
Csak annyit kérdez, mondd miért?
Mért fáj, fáj, fáj, száz alkalom,
Ha csak jön, jön, jön, s nincs szánalom.
A falon túli félelem, túl erős mint egy gát,
A Kiáltás, hogy Mama nem jut át.
Most már csak rohan, rohan, rohan
Őrült élettől,
Míg tud csak rohan, rohan, rohan
Messze édentől.
Hol van már egy őrangyal ki óvná Őt, (hova szaladnál)
Ilyen élettől. Hova szaladnál...
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.