|
|
|
| Előadó: | Animal Cannibals |
|---|---|
| Album: | Reggel, délben, este |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dósa Richárd Koller László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(közismert személyiségek mondanak véleményt az A.C.-ről)
- Márton Csaba - Mi az ami tetszik benne és mi az ami nem? Miér\' nem csináltok egy ilyen nótát?
- Kajárik Andrea - Hát a zene az nagyon tetszik, a szöveg az nem mindig.
- B. Tóth László - Azt hittem, hogy rosszul hallok, aztán rájöttem, hogy mégis csak yot hallok.
- Komjáthy György - Animal Cannibals, phúú hát nekem bizony a fővárosban a csúcsforgalom jut eszembe. Gyerekek, ennyi kánibált.
- Rónai Egon - Az tetszik benne, hogy hihetetlen ökörségeket mernek megcsinálni és az tetszik benne, hogy valószínűleg hihetetlen ökrök.
- Suri Imre - Szerethetném őket azért, mert társadalmilag érzékenyek, vagy szerethetném azért, mert az egyik legjobb szöveget ők nyomják, de én nem ezekért a dolgaikért szeretem őket. Hanem mert a zenéjük állati.
- Bochkor Gábor - Nagyon tetszik bennük, hogy nyelvújítók, tehát én most tanultam meg, hogy eddig helytelenül írtam helyesen, mert a Yozsefvárost én eddig J-vel írtam, most Y-nal írom.
- Jeszenszky Zsolt - Hihetetlen, ez zene, ezek valamit mégis tudnak.
- Villám Géza - Gazdag rímviláguk, innovatív témabázisuk, klasszikus zeneműveket megszégyenítő kompozícióik és korunk égető problémái elől a humor álomvilágába menekülő dalszövegeik minden igényt kielégítően tökösek, állatok, barók, frankók, pipecek, menők.
- Geszler Dorottya - Ennivaló kannibálok, de a fiúk egy kicsit gyúrhatnának felsőtestre is.
- Juhász Előd - Két színpatikus fiatalember, akik szeretnének valamit csinálni. Akiknek van merszük ilyen nevet választani és akik-nek van bátorságuk a rap területé-be belevágni, hátha valami újat is tudnak hozni.
- Balázsy Panna - Az tetszik benne, hogy végre élő rap zenét hallunk, teljes koncert erejéig. Másik az, hogy végre magyar vonatkozású társadalmi problémákkal is foglalkoznak.
- Várkonyi Attila - Eredeti ötlet, eredeti elgondolás, eredeti állat zene.
- Dénes Tamás - Ami tetszik benne az a szövegük, a zenéjük és a két csávó. Ami nem tetszik bennek, hogy nem lányok.
- Rókusfalvi Pál - Tetszik a lendület, de az amit ti zenének tartotok, az nem az én zeném.
- Császár Előd - Ők voltak az egyetlen zenekar akikkel tortacsatát lehet vívni. És ami nem tetszett bennük, hogy torcsacsacsát vívtunk és összekentek csokikrémmel.
- Lottersz Krisztián - Végre egy csapat akik Magyarországra behozták a rap zenét és jól is csinálják.
- Csiszár Jenő - Tetszik, tetszik, tetszik, de hogy miért tetszik nem tudom.
- Barabás Zoltán - Állati!
- Szabó Zé - Yo, yo yofejek.
- Baróti Éva - Minden tetszik, nekem ez tetszik.
- Zalatnay Sarolta - Yo, én szeretek minden olyat ami más mint a-a-a megszokott.
- Buza Sándor - Az nem tetszett, hogy hogy most megint valaki megpróbálkozik egy divatos trend másolásával; és ami aztán tetszett, hogy ebből a divatirányzatból sikerült valami olyat megoldani, ami itt nálunk magyar nyelven magyar prozódiával is megállja a helyét.
- Dj Shultz - Tetszik benne, hogy más mint a többi, a rosszindulatot meg meghagyom másnak.
- Boros Lajos - Az Animal Cannibals szószerinti fordításban nekem azt jelenti, hogy állatevő állatok. Kérdés az az, hogy ha ezek az állatevő állatok zenét termelnek, akkor azt ki eszi meg? Tovább görgetve a kérdést ugye felmerül, hogy ki az az állat a ki állatot evő állat zenéjét megeszi. Hát ezt én nem tudom.
- Szabó Tamás - Hát az ami mindenképpen tetszik az Animal Cannibalsben, hogy borzasztó szókimondóak és rengeteg poén van a dalaikban. Remélem, hogy a második az azért hasonló lesz mint az első. Úgyhogy hallgassuk:
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
