|
|
|
REFRÉN 2x
Minek mondanám, hogy nem igaz,
Amikor itt füstöl a gaz?
Rendőrbácsi mond mit akarsz
Engem tudod hogy nem zavarsz
Tesó minek kérsz,
Mond meg minek élsz,
Minek könyörögsz az életedért,
Ha élni félsz?
Minek tanulsz a hibáidból ha újra vissza térsz?
Minek örülsz a munkának, ha nincs belőle pénz?
Tönkre mész,
Nincsen segítőkész sehol
Lekapcsoltátok az áramot ezer kösz eol
Apró pénzből élek már régóta nincs meló
A bankosok keresnek úgyhogy leléptem helló
Ez a világ annyira szép,
Egy fiatal se bírja józanul ezért betép
Hiába mondjátok hogy ez szép
Na elég
Akinek van egy kis esze az azonnal lelép
Írtam én eleget az életben
Ha átbasznál hidd el nem lepődnék meg egy picit sem
Tudom mire mondok igent és mire hogy nem
Na húzzatok el innen
El kell szívjam ezt a cigit még, még, még
Kell még egy kis slukk
Azt itt a vég
Ez nem szép dolog
De ma mindenkit leszarok
Anyuci a fiadat de szereted
Nem tudod merre tekereg de kergeted
Most meg titokban tekerget
Rafkósan teszteled
Úgy érzem mi a terved
Piros szemmel, és jobb kedvel
Azt se tudja mi a nevem
De, azt tudja hogy mi folyik a földön
Mint egy börtön
A hitedet itt elveszíted rögtön
Eldöntöttem hogy nem állok kint a sorba
Ha meggyújtottad a cigit, tesó passzoljad csak jobbra
REFRÉN 2x
Minek mondanám, hogy nem igaz,
Amikor itt füstöl a gaz?
Rendőrbácsi mond mit akarsz
Engem tudod hogy nem zavarsz
Az élet szar, de lehet jobb
Ha adsz egy Joe-t
Hogy mit szívok azt nem tudok,
Aki nem csinálta az tuti fog
Ettől mindenki vigyorog
Tévhit hogy drog
Veszélyesebb az ha egy üveg whiskey-t kipattintok
Várj, várj, várj
Tekerjük vissza, tekerjük le
Itt van a cigi itt az xbox minden ami kell
Nem értem a kérdésed
Fura a nézésed
Kedves vagy velem
A cigimre hajtasz ez az érzésem
Tudom hogy nyomulós a csapat
A csajomat nézed tudom mit gondolsz, fékezzed a farkad
Nem bízok benned
Nem bízok az emberekben
Kb. két igaz barátom van
Ez így van rendben
Maradj csendben és passzold erre a cigit
Kirúgunk ma a hámból, itt egy csajszi se frigit
A szívem szabad, ott van az összes dalban
A mikrofonba mondom mert nem beszélek a falnak
REFRÉN 2x
Minek mondanám, hogy nem igaz,
Amikor itt füstöl a gaz?
Rendőrbácsi mond mit akarsz
Engem tudod hogy nem zavarsz
Ez a vélemény ez tény
Hogy mindenki munkanélküli és mindenki szegény
Csak látnám meg a fényt
De nem látom csak a füstöt
Úgy érzem engem az is egy rossz helyre küldött
De hátha jobb lesz
Nem lesz ennyi stressz
Az ember hiába tesz,
Mert a végén vesztessz
Csodálkozik a nép
Hogy semmi nem szép
Nem csodálom hogy az ország nagy része tép
Büntetnek engem akármit teszek, megveszek
Nem leszek, csak fellépésen rakom fel a kezeket
Ebben az életben ez a bevált szerepem
Felkelsz, kajálsz, dolgozol, majd lefekszel
Rabszolgák lettünk és észre sem veszed
Szabadnak mondanak tesó, közben megkötik a kezedet
Szopjon ki minden szervezet
Basszátok meg a kemény munkát, nekem is jár ugyanúgy az élvezet
REFRÉN 5x
Minek mondanám, hogy nem igaz,
Amikor itt füstöl a gaz?
Rendőrbácsi mond mit akarsz
Engem tudod hogy nem zavarsz
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
