|
|
|
/Tkyd/
Egy nap visszatérek hozzád.
A lelkem utánam aranytálcán hozzák.
A szárnyaimat kiöntik viaszból.
Szerettem az életet...vigaszból.
Nekem az árnyékom is szép volt.
De a karmám csupa kék folt.
Zsebem üres volt, a szívem mindig tele.
Ez az élet csak a halálnak a fele.
Mi szeretjük a sört, meg a füvet.
És mi vagyunk a rap! Mi gyújtunk benne tüzet.
Imádom az összes hazug szüzet.
Nekik én biblia...nekem ők csak füzet.
Holnap reggel megiszom a véred.
Ezt megígérem, ha te is megígéred.
Hogy több voltam neked, mint egy féreg.
Kinek a homlokán ott van a bélyeg.
[Refrén]
Majd hívj fel, ha elmúlt az élet.
Majd szólj, ha a filmem visszanézed.
Majd kopogj be hozzám, ha hiányzik
Az a szív, ami másoknak hiánycikk.
Majd fesd fel a falra a nevünket.
Aztán adjuk át másnak a helyünket.
Majd írd meg egy levélben...
Hogy az élet az szép, csak én nem értem.
/BCK/
Nehezen engedek közel magamhoz bárkit
Aki lelépett nem, aki velem van, csak az számít
Nem érdekel a múlt, mert végig megmaradt a hitem
És hidd el, hogy szétrapelem a beatet a Kyddel
Nézd meg, hajtok amíg bírok, addig nyomom
A hétköznap kurva nehéz...de megnyugtat a mikrofon
A hétvége eljön és jó MC-ket hívnak a stagere
Mi a színpadon élünk, és meghalunk a backstagebe
Nem érted? Megtanultam a leckét
Tovább megyek, de megjegyeztem minden egyes percét
A múltnak, elmúltak a telek szürke esték
Kisimult az ég felettem, nyarat hoztak a fecskék
Figyeld baszki, elmondom, mi a pálya
Aki anno leköpött, most nekem ki ne találja,
Hogy én vagyok a világon a legnagyobb barátja
Mert olyan magasról zuhan le, mint a Himalája
[Refrén]
Majd hívj fel, ha elmúlt az élet.
Majd szólj, ha a filmem visszanézed.
Majd kopogj be hozzám, ha hiányzik
Az a szív, ami másoknak hiánycikk.
Majd fesd fel a falra a nevünket.
Aztán adjuk át másnak a helyünket.
Majd írd meg egy levélben...
Hogy az élet az szép, csak én nem értem.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
