|
|
|
Tkyd:
Atlantisz gyermekei a végtelenségig,
mint a kék madár, a végtelen kék égig
Yeah, Tkyd & Day , nézd végig!
Day: refr.
Mi vagyunk azok, akik élték az életet
Mi vagyunk azok, akik látták a kék eget
Mi vagyunk az út, a fény az alagút végén
és mi leszünk a kéz majd a szakadék szélén
Mi vagyunk a gondolat, ami benned is ott van
Mi leszünk majd a szikra, ami egyszer csak lobban
Mi vagyunk az óceán, a kedv, ami hullámzik
Mi leszünk a csend, majd ha mindenhol villámlik...
Day:
Mi még tudjuk mi a barátság és nem hagyjuk elveszni
akkor sem, ha a világot milliók próbálják elcseszni
Manapság tízből kilenc ember nem érez,
de remélem, hogy akik igazak, azokhoz elér ez!
Minden sorunk tűzben edzett
és ha betalál, számunkra az a világon a legszebb!
Nem állok meg! Mindig árral szemben eveztem
Megtaláltam a párom, a kezét soha nem eresztem!
Szereztem tudást, többet ér, mint a diplomád!
Nekem családom van, te mennél, de már nincs hová...
Engem várnak...a kisfiamat éjszaka betakarom
és összeteszem a kezemet, örökké ezt akarom!
Az életvitel más lett, nem görbék az esték
Egy apa vagyok, aki többet nem érzi a vesztét!
Mi leszünk azok, akiket nem felejtenek,
mert én ameddig csak lehet, mindig tovább menetelek!
Nem vagyok én sem más, csak robot a szalagon,
de Tkyd - del szállunk mint a madár, ha ezt hallgatom!
Bennünk van mind az, ami belőled már elveszett
a szeretet, az amit visszahozni nem lehet...
Day refr.
Tkyd:
Keverem a lapokat, míg nem jönnek az ászok
Ha pofátlan vagy velem, akkor a pofádba mászok
Ha kinyújtod a kezed, én majd benyújtom a számlát
Ha kinyitom a szám, a világ eltátja a száját!
Nem vagyok rideg ember, tudom jól, hogy mi a szeretet,
de elvágom a torkodat és kisöpröm a szemetet!
mert elvetem a magot, álmodtam egy kurva nagyot
hiába van nálam tizenkilenc, húzok még egy lapot
Amíg húzzátok az utcákat, én megtöltöm a tereket
Felnevelem a népem, elpusztítok minden verebet
Nem szeretem a szar dumát, megszentelem a szavakat
Ki falat emel körém, arra rádöntöm a falakat!
Oltom a nőket, mert ha jól csinálod imádják
Engem foglalnak imába, kik a szavam kívánják
Ez nem a három kívánság, itt egy az Isten, egy a cél:
hogy legyen rap a rendszerben, de ez itt csak szembe szél...
Hazudtam magamnak, mikor másoknak hazudtam
Azt hittem álmomban élek, de ébren aludtam
Keménynek hittem magam, míg mást hittem puhának
Azt hittem enyém a világ, ezért felvettem ruhának...
"Tkyd & Day , MO.-n a legbaszottabb, szokj hozzá!"
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
