Előadó: | Historica |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Egerszegi Zsigmond |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Nemzeti rock |
Címkék: | Keressük! |
Megsárgult kép a nagy falon
Rég ott van és most is ott hagyom
Tetszik ahogy Nagyapám drága büszkén jobbra néz
Nagyanyám boldogan a jobb oldalon
Meghatva hol kicsit hol nagyon
Vállán a gondoskodó munkától kérges kéz
Kihúzták tussal a lényeget
Retusáltak mögéjük kék eget
Nem volt nagy szerelem de a két fél így lett egész
Tanulni Tőlük is lehet
Ellesni mi az a tisztelet
Hogy mennyit ér ha baj van két összefonódott kéz
Egyszer eljön majd az a pillanat
Amikor mindenki mindenről számot ad
Ha lepereg a filmed akkor látod ki volt az igazi barát
Aki felrúgott mint az ellenség
Lehet csak azért rohant mert kergették
Nem gondolta hogy bármiben is számíthatna Rád
Nagyapám mint újdonsült nagykorú
Ment a frontra mert jött a háború
Egy napja nősült mikor a világ hadat üzent
Jól sikerült a nász éjszaka
Így már ketten várták haza
Elvitte magával a boldogító igent
Ki a lövészárokban tűnik el
Csak az tudja parancsra lőni kell
Mégis arra gondol mindenképp megérte
A Haza mindenek előtt
Ami mozgott mindenre lőtt
Ebben az árokban mindenki maradjon élve
A dalát a bajtársa kezdte el
De mire rájött, hogy egyedül énekel
Egy barakkban ébredt szögesdrótok közé zárva
Mindössze húsz évre jött haza
Emléke egy ferde kopjafa
Fentről azt is látja, hogy gazdát cserélt hazája
Úgy néz ki erre így szokás
Hogy a zászló színe mindig más
De magyar nem fog magyar zászlót tűzbe dobni
Egy híján száz éves Nagymamám
Harmadszor lesz magyar talán
De magyarnak született és úgy fog békében nyugodni
Egyszer eljön majd az a pillanat
Amikor mindenki mindenről számot ad
Ha lepereg a filmed akkor látod ki volt az igazi barát
Aki felrúgott mint az ellenség
Lehet csak azért rohant mert kergették
Nem gondolta hogy bármiben is számíthatna Rád
Egyszer eljön majd az a pillanat
Amikor mindenki mindenről számot ad
Ha lepereg a filmed akkor látod ki volt az igazi barát
Aki felrúgott mint az ellenség
Lehet csak azért rohant mert kergették
Nem gondolta hogy bármiben is számíthatna Rád
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM