|
|
|
| Előadó: | Steve Antal |
|---|---|
| Album: | Dogma |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:55 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mi szemben állunk, úgy, úgy, úgy mint a tükörkép
Rég belefáradtam, nem izgat, nem izgat a különbség
Mi szemben állunk, úgy, úgy, úgy mint a tükörkép
Rég belefáradtam, nem izgat, nem izgat a különbség
Szabadítsd fel az elmédet,lépj ki a körből
Minden megy magától, az energia feltölt
Elfolynak a szögek, a színek, minden tarka
A nap néz le rám vagy én nézek fel a napra?
Minden relatív, szóltam ugye emlékszel?
Emlékszem persze, csak minden olyan elcsépelt
Minden olyan mintha nem lenne kérdésed
Játszom a szerepem, a szerepem jelképes
Figyelmet akarok, hogy vegyetek észre
Hagyd abba, ez szánalmas, még nincsen véged
Tedd magad képbe, ilyen az élet
A legunalmasabb mondat, hogy ilyen az élet
Igazából nem izgat, hogy mi lesz veled
Igen, de ne feledd, hogy miattam van neved
Mindenki csak nevet, nem értik, hogy kivagy
Zsibbadok, az egyetlen kiutam a színpad
Miért fogod be a szádat, nincs semmi értelme
Tudom, csak unom, hogy mindenkinek én kellek
Mindenkinek te kellesz, és én mitcsináltam?
Még aki letagadja, azt is inspiráltam
Miben hiszel?
Miért te miben hiszel?
Már nem tudom én se, de miért nem hagysz egyedül?
Hagyjuk persze, félsz bevallani magadnak
Mitől félnék, sose hittem a szavadnak
Te se hiszel bennem, ez kétféle nézőpont
Arról szól az egyik, hogy a másiknak ellentmond
Könnyen beszélsz, te mit tennél a helyemben?
Veled vagyok mindig, én itt élek a fejedben
Mi a neved, a neved a léted,
De én úgy hívom, magam, hogy a rosszabbik éned
Ha megszűnik a valóság én itt hagylak örökre,
De nélkülem hidd el, hogy csak saját magad köpöd le
Saját magamért, te mit tettél értem?
Most miért vagy ideges? Nem is értem
Pont erről beszélek, legalább mondd ki
Mit akarsz hallani ideje mindent dobni
Te se tudod mit akarsz, mit vársz magadtól
Nem tudom, de nem akarok szenvedni a szavadtól
Szállj le a szalagról, szállj el, szaladj
Szaladj el tényleg, ez minden te szar vagy
Nem érted mi a lényeg, ez a karma
Én örökre a sorsodba vagyok bele varrva
Ne beszélj erről, én irányítok nem te
Lesz, ami lesz, jól van, rendben
Semmi sincs rendben, azt akarom, hogy távozz
Én is sok mindent akarok, de sajnos látod
Maradsz vagy elmész te is úgy mint a többi
Én nem megyek sehova mert meg akarlak ölni !
Mi szemben állunk, úgy, úgy, úgy mint a tükörkép
Rég belefáradtam, nem izgat, nem izgat a különbség
Mi szemben állunk, úgy, úgy, úgy mint a tükörkép
Rég belefáradtam, nem izgat, nem izgat a különbség
Nem izgat, nem izgat, nem izgat a különbség
Mi szemben állunk, úgy, úgy, úgy mint a tükörkép
Rég belefáradtam, nem izgat, nem izgat a különbség
Mi szemben állunk, úgy, úgy, úgy mint a tükörkép
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
