|
|
|
| Előadó: | PD |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
engem a szüleim neveltek fel, de ismerem a telepet,
én is bandáztam eleget, láttam már új szereket,
kérdezték a nyelved alá nem kellenek kerekek?
nem volt ja válaszom mert baszdmeg várt az egyetem,
kinevetett a sok barom de az élet válaszol
mert amíg én tanultam addig rengeteg rábaszott
úgy voltak, hogy lesz valami, én meg úgy, hogy változom
hol van most a sok köcsög aki annó levállazott?
változtak az idők és változtak a szerepek
kik fikázták a reppemet, most kinyalják a seggemet
mert minden rímem mennydörgés a flow-m pedig fergeteg
betölti a klubbokat és megtölti a tereket,
én is szereztem sebeket miket az idő nem gyógyít meg
sokszor úgy érzem, hogy az életem egy nagy all in lett
de így legalább van tétje hisz mindenért harcolni kell
hogy büszke legyek az egészre mikor Isten szólít el
csak ő ítélhet meg engem, mert ő lát mindent tisztán
botladozva is, de menj át minden vizsgán
használd ami benned van, mert eszközként nincs más
és hidd el remekmű leszel, nem parasztvakítás
refrén:
ki kell hozni magadból a legjobbat,
már réges-régen is így gondoltam én
jobb akartam lenni minden nappal
mert a szemem előtt mindig ott volt a cél
bennem a tehetség kezemben a sorsom
irány a diadal nem kell a szolgalét
az élet csatatér én meg egy katona
de látom, hogy a frontvonal mögött ott a fény
2)
ugyanonnan jöttem mint te, láthatod
adott már jó pár ütés az államon
hol az élet, hol meg pár srác adott
pedig így is elég gond volt a vállamon
nem kellett szánalom én soha se mentettem fel magam
mindig volt mi éltetett mert más nem a harag megmaradt
mert én nem leszek ilyen elveszett felesleges alak
inkább keresek mint megmásszak újabb 1000 falat
mert csak addig van értelme az életnek míg harcolok
sok más pusztít de viszont én meg építeni akarok
példaként állnak előttem a legnagyobb bajnokok
míg messze tőlem lemaradva fröcsögnek a balfaszok
csak az számít, hogy ki szeret én leszarom, hogy ki utál
hisz mindig kell legyenek ellenségek a kapunál
mikor Apolló harcba száll az egész sereg szalutál
kisülhet bármi előny és a végén úgy is kapitulál
én nem akarok háborút de megvédem akit szeretek
és azért vagyok hogy jobbá tegyem a környezetemet
egy életem van de amit ezalatt tudok megteszem
hát ne felejtsd e nevet mikor a haragok zengenek
refrén:
ki kell hozni magadból a legjobbat,
már réges-régen is így gondoltam én
jobb akartam lenni minden nappal
mert a szemem előtt mindig ott volt a cél
bennem a tehetség kezemben a sorsom
irány a diadal nem kell a szolgalét
az élet csatatér én meg egy katona
de látom, hogy a frontvonal mögött ott a fény
ki kell hozni magadból a legjobbat,
már réges-régen is így gondoltam én
jobb akartam lenni minden nappal
mert a szemem előtt mindig ott volt a cél
bennem a tehetség kezemben a sorsom
irány a diadal nem kell a szolgalét
az élet csatatér én meg egy katona
de látom, hogy a frontvonal mögött ott a fény
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
