|
|
|
| Előadó: | Szájhős |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A vörös iszap eltemet segítsetek emberek, mert ez meglehet és életeket elvehet!
Körbe nézek mit látok, mindenki retteg, most nem a szavak fontosak, ha nem a tettek!
Kolontár, végleg eltűnhet a térképről, értéktelen lehet a hatalmas értékből.
Ez ellen nem tud mit tenni a hatóság!
Lemarja a kezed, ez bizony a valóság!
Ezek a dolgok sajnos elég nagy bakik, most több száz ember egy sportcsarnokban lakik.
Fogjunk össze, aztán segítsünk egymáson nem hagyom, hogy a sárba süppedjen régi bajtársom!
Refrén:
Minden tettünk másokra is kihat
Ebből is látszik eltemet az iszap
Megírtuk, hogy az emberek meg értsék
Most milyen fontos lenne a segítség!
Minden tettünk másokra is kihat
Egy repedés miatt gyilkol az iszap
Megírtuk, hogy az emberek meg értsék
Most milyen fontos lenne a segítség!
Nem látsz tisztán, a kép ködös, a baj színe ezen túl lehetne a vörös
Mert ami itt megtörtént tragédia és a legrosszabb, hogy az egész emberi hiba
Kitört a gát bizony eléggé durván
Ömlik a salak anyag akár a vulkán
Életek útján, mi volt a múltján, probléma így mondják, úgy ám (úgy ám)
Lehetek a súlyán mit tesz az ember, ha segít nincs miből életet merít
Teríti vérbe a földet a hazánk, ellöki félre a gyermeket anyát
A termeket, vörösre festi
A szervezet, összefog esni
A terveket, hiába lesni
A hibát a gátban keresni
A pesti ma elmehet és segít ha bírják az elveket
Tudod emberek írták,
Emberek éltek és emberek álltak az ember épített gátat
Bánat, én érzem ezért tépem a számat
Becsüld az életet, szeresd a mádat
Az embereket és a szép hazádat, a földet mi tartja a lábad
Az életeket mentő a teendő, túl sok a fertő,de benne keresendő ki a büntetendő
Az a kárért jó lenne látni az ember egy másért
Tenne ki rá ér
Tenne ki érzi
Tenne ki vágja
és tenne ki érti
Tenne ki látja a szenvedéseket aki fájja az ember életet.
Refrén:
Kitört a gát bizony eléggé durván
Ömlik a salak anyag akár a vulkán
Életek útján mi volt a múltján
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
