|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Helldorado |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Marosi Tamás Z |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Dope: Döglégy Zolee a spanom,
Kifog minden csajon.
Ilyen az angyalföldi csődör, biáccccs!
Zolee: Tudsz-e szeretni egy igazi játékost,
Aki mindig csak a csajok után futkos
És nincsen otthon, csak addig
Amíg leteszi a patront és egy jó nagyon eszik.
Nem igazán izgat ha úgy érzed,
Hogy sohasem jövök, mindig csak megyek.
Én nem vagyok a barátod bébi,
Csak egy dologért jövök: szúrni!
Másokkal baszol, az sem izgat,
Rátettem én már százszor több szarvra.
Döglégy Zolee már 32,
De még mindig préda minden kibaszott nő.
És nem fogok sohasem megváltozni,
Én mindig megmaradok ugyanaz a strici.
Refr: Nincs az a csaj aki őt megfogja,
Nincs az a pina aki átbassza.
Én mondom ezt, a 8 kerületi,
Dopeman tudja, hogy ilyen a Zolee.
Zolee: Én nem hordalak el étterembe
És boldog lehetsz hogyha egyszer egy évben
Elviszlek a moziba te liba,
A film vége után meg indulhatsz haza.
Én meg megyek és intézem a dolgom,
A spanokat sorban telefonon hívom.
És elindulok az éjszakába,
Itt jön Dög meg a banda puncira vadászva.
És ha ma este nem sikerül semmi,
A faszom meg áll, jó lesz az otthoni.
Belépek az ajtón reggel részegen,
Megszúrlak téged de rendesen.
Ezért tartalak, te meg kitartasz,
Döglégy strici nem egy bamba fasz.
Refr.
Laca: Nincs az a pina!
Steve: Nincs az a pina!
O.J: Nincs az a pina!
Dope: Nincs az a pina!
Zolee: Ilyenek a nők, a szemeteket szeretik,
Izgatja őket ha a pali kibaszik
Velük, azt hiszik, megváltoztatnak,
De későn veszik észre, hogy hibáztak.
A nevem Zoli, nem Pali,
Nekem élvezet a nőkkel kibaszni.
Rosszul hitted ha úgy gondoltad,
Más is izgat mint a finom kis valagad.
De nem adok pénzt, nem kell a gyereked,
Csak az abortusz az amit fizetek.
Méltán mondod, hogy a Zolee egy geci,
Már úgyis untam a seggedet bébi.
Nem fogok sohasem megváltozni,
Én mindig megmaradok ugyanaz a strici!
Refr.
A hazai zenei élet egyik legképzettebb női hangja, húsz éven át készült az előadói pályára, mindig közel volt a műfajhoz, talán nincs is olyan ismert énekes, akinek a lemezein nem működött közre.
Több mint tíz éve az ország legismertebb előadói között tartják számon. Kati – miközben a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének egyik énektanára – Új utakon címmel új lemezt készített, ami mostani beszélgetésünk aktualitását is adta...
- A nagy áttörés 2010-2011-re tehető és ma már 2024-et írunk. Hogyan látod az akkori és a mostani Wolf Katit?
- 2010-ben volt az X-faktor, amiben megismert a közönség és utána közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál, ahova felnőtt előadói életem első slágerét vittem, mert ugye a Vukon azért addigra már túl voltam. Elég hosszú idő után kerültem igazán a nagyközönség elé, már anyukaként két kisgyerekkel, miközben 20 éve már mindenféle színpadon álltam, de ismeretlen énekesként. Nagy lendülettel mentem az X-Faktorba, de ebben azért benne volt az is, hogy 36 évesen mit keresek én a popszakmában, esetleg hazaküldenek. De hál’ istennek annyira nyitott volt a csatorna, sőt, ez volt az én „backstage sztorim”, hogy már anyuka vagyok, kialakult élettel, és így is el lehet kezdeni egy új pályát. Nekem az X-Faktor és az Eurovízió egy robbanásszerű, hatalmas katarzis volt. Együtt éltünk, együtt lélegeztünk az egész X faktor stábbal, figyeltek, vigyáztak ránk, együtt ötleteltünk, szuper volt ott lenni velük. Az Eurovíziós verseny ezután olyan volt, mint a tejszínhabra a csokiszórás. Nagyon boldog voltam ettől az egésztől, de ma már bizonyos dolgokat másképp csinálnék. A legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy elkezdtem zenekar nélkül fellépni. Zenei alap és CD, pendrive, arra ráénekeltem és mentünk fellépni. Nagyon élveztem a sikert, a rengeteg munkát – de ezt ma már nem így csinálnám.
- Ezt nagyon meg tudom érteni, de ezt nem ingyen kaptad. Ezért te nagyon megdolgoztál...
- Előtte rengeteget dolgoztam, megtanultam mindent, amit lehetett, mentem az apámmal (Wolf Péter zeneszerző) dolgozni, rengeteg stúdiómunkát csináltam. Mellette tanultam meg, hogyan kell dolgozni egy stúdióban, közben felléptem, zenekarokkal énekeltem, rengeteg gyakorlati dolgot tanultam. Emlékszem, az X-Faktor alatt mondogattam magamnak, hogy nem fogok sírni azon sem, ha kiesnék a műsorból. És bár minden percét megéltem ennek a helyzetnek, bennem egészen mások voltak a belső támpontok, mert amikor már két gyereked van, sokkal, de sokkal erősebb vagy, fel vagy készítve helyzetekre.
