|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Helldorado |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Pityinger László (Dopeman) Zana Zoltán Pityinger László Marosi Tamás Z |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | Sony Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Zolee: Angyalföld a hely ahonnan elindul a gonosz,
Te csak annyit mondasz erre, neked a jó, nekem a rossz.
Nem király az utcám és nem lövölde a terem,
A 13-as a számom, itt élem az életem.
A 3 soha nem lesz 13, ez a duma,
Angyalföld és Óbuda, együtt haver soha!
Itt lakott a Lórika, és innen jött a Soós,
Tudod a 70-es években az a sorozatgyilkos.
Ő volt az egyetlen aki mosolygott és úgy halt meg
Az aksztófán mint egy angyalföldi gyerek.
Itt mindenkit komázok haver, mindenkit szeretnek
Mint a kicsi Tyson a VIII-ban itt ugyanúgy élhetek.
A VIII. kerület, meg Angyalföld együtt nyomul,
Ha DögZolee elindul akkor minden felborul.
Refr.: Angyalföld a hely ahonnan elindul a gonosz,
Mert a XIII kerület a bölcső.
Dope: Mi nem ott lakunk a folyón túl,
Dög meg Dope együtt nyomul a csúcson túl.
Nem tudom magad minek futtatod,
A Boni meg a Tyson nem is a te spanod.
Ők onnan jönnek ahonnan én,
Dopeman a VIII. kerületi rém.
Mikor átkocsikázunk Angyalföldre,
Az akciónak ott nincsen helye.
Itt volt a hely amit úgy hívnak tripolisz,
Ott mindig csoportosan jár a police.
Ha beküldték a paliért a rendőr kutyát,
Nem kapták vissza mert kicsontozták.
Manapság is ugyanaz a helyzet,
Az angyalok földjén indulhat a menet.
Dopeman papa itt van újra,
A Kiscelli utca soha nem lesz Szigony utca.
Refr.
Zolee: Itt van nekem a Dagály, meg az a kibaszott Dália,
Ott berúgtam sokszor mer' akkor az volt a pálya.
Egész nap csak lógtunk lenn a téren ment a foci,
Romák és fehérek együtt, nem érdekelt kicsoda ki,
Közülük került ki a Stefanov, meg a Nagy Tibi,
Angyalföldi gyerekek, haver ez csak ennyi.
Ha Kőbánya és Bill, akkor Angyalföld és Döglégy,
Mindenhol elér a számom, akárhova mégy!
Dög és a Kartel képviseli ezt a kibaszott helyet,
Angyalföld minden és mindenki felett.
Ledobok egy felest, az whyski vagy tequilla
Jól tejel a bolt, nincs baj amíg van della.
A pénz nem boldogít- ez nem igaz!
Az a jó ha van, és hogyha nincs, hát ez nem vigasz.
De bárhova jutok nem felejtem, hogy honnan jövök,
Mert Angyalföldön otthon vagyok, látod ez örök!
Refr.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
