|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Hatalmat a népnek! |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 4:34 |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Hunnia Records |
| Stílus: | gengszter rap |
| Címkék: | Keressük! |
Ma kib*szott korán felkeltem és eljöttem hozzátok talpig feketében csak azért, hogy emlékezzünk azokra a srácokra, akik már nincsenek velünk. Az ő anyukájuknak megy a tisztelet a Karteltől, úgyhogy vegyétek le a kib*szott sapkátokat és álljatok meg egy percre!
Ma k*rva korán keltem és most feketében vagyok,
Elmondom azt is, hogy miért, hát ne gondolj túl nagyot:
Temetünk egy cimborát és b*szottul fáj a szívem,
Mer’ elhagyott egy haverom és elveszett a hitem.
Ha ezt az életet választod, benne van a végzet,
Hogy előbb-utóbb kib*szottul hullazsákban végzed.
Az utca magával ragad, de nincsen mit tenni,
Ezt a tempót kib*szottul nehéz felvenni.
Ez drogot árult a sarkon és ez hozta fel,
De meg is ette a motyót és ez vitte el.
A másik meg az erőszakból tengette az életét
De egyszer egy sikátorban megtalálta az emberét.
Felszállt úgy a motorra, hogy fullra be volt b*szva,
Úgy kaparták össze, b*zmeg, elszállt a f*szba.
Ez felrántott egy utcát és úgy érezte, hogy senkitől se fél,
Na ő már nem él.
Ref.:
Ezért jött el Döglégy a fekete ruhában,
Hogy emlékezzen arra, aki nem maradt állva.
Ennek mindene odalett, mert a játék lett a mindene,
És kölcsön kellett kérjen, mert hát elfogyott a pénze.
De nem javult a helyzet, így a kölke maradt árván,
A halakkal alszik a tóban, betonnal a lábán.
Ez letette a szerszámot és felvette a puskát,
Felhúzta a símaszkot, hogy behúzza a suskát,
Bekerült egy bandába és nem kerülte el a bajt,
Kiluggatták, olyan, mint egy Ementáli sajt.
Ez a másik azt hitte, hogy itt a dzsungelben keresne,
Egy sittes g*ci nyakon szúrta, ő is ment a levesbe.
Emlékszem, a srácokkal a parkolóban lógtam,
A felét elvitte a hernyó kínok közt a nyolcban.
Felírtuk a nevünket a falra a vécében,
Most mindegyik után ott van, hogy „Nyugodj békében!”.
Kivéve engem, mert megóvott az Isten,
Az ő anyukájuknak most már senkije nincsen.
Ref.
Amikor még kisköcsög vagy, nem tudod, hogy mi lesz majd belőled,
Merre sodor majd az élet?
Ha alulról jössz és még b*zmeg a képed is suvickos,
Hidd el nekem, az utad b*zmeg rövid lesz és piszkos.
Mindenkire ugyanaz vár, mikor az útnak vége,
Annyira nem lehetsz f*sz, hogy ezt ne vedd észre.
A legtöbb ember életének értelme sincsen,
És az is néha talány, hogy miért van az Isten?
Ha az utcán nősz fel, lehet az utcán is végzed,
Elveszik az életed és elveszik a pénzed,
Elvisznek a drogok vagy nyakon szúrnak a sarkon,
Elvégeztem a melót és tartom a markom.
Ezért kib*szott korán keltem és feketét húztam,
Hogy emlékezzek azokra, akikkel együtt zúztam,
De nincsenek velünk, így álljatok meg egy cseppet,
Vegyétek le a sapkát és adjuk meg a csendet!
Azért mondtam el ezt most, mert mocsok ez a város,
Van, aki tisztának tűnik, de mindenki sáros.
Mikor vége az útnak és leadod a rendszámot,
Nem számít a színed és hogy mekkora a szerszámod.
A másik oldalon mi vár – a jóság vagy a pudva?
Ez is egy olyan dolog, hogy csak az Isten tudja.
Ezért jött el Döglégy a fekete ruhában,
Hogy emlékezzen arra, aki nem maradt állva.
Ref.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
