|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | KO |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 3:48 |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Kalmár László (Big Daddy Laca) Tóth Lóránt (Lory B.) |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | MFM Music |
| Stílus: | Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |
Zolee:
2016, hogy megy az idő,
Én meg azt hazudtam nektek, baszod hogy nincsen erő
Nincs, a faszt, ezt meg azt arrébb teszek, veszek,
Ami kell, azt mindent megveszek
Elment a Somló, baszod, elment Fritz,
Hullanok a haverok, ez tiszta vicc, faszom
Mint a Pac-man úgy megesz minket az infláció, ez invázió a köbön
Kő kövön nem marad, aki ragad, marad,
Többi halad, én meg átütöm a falat
De ti elfeljtitek a nevünk, amikor csepeg a lé
A szerzői jogdíj meg a mutteromé
De én nem leszek kötelező anyag, mint az Ákos,
De azt kell mondjam nektek,
Hogy ő csak egy rákos daganat a zene testén,
Ezen az estén győz az akartom,
82 ruppó a dalom
Ref.
Nálam 82 forint ez a dal
Lory:
82 ft a siker titka,
Ami nem megy a minőség rovására.
Van aki mindent megtesz, csak hogy megszerezze
De karizma nélkül mehet a süllyesztőbe.
Ugatnak a kutyák, de a karaván halad,
Neked a csont marad, neked a Kartel nagy falat.
Nem homokra épült a ház miben lakunk,
A rivalda fény, a siker az otthonunk.
Mi vagyunk a minta, mi vagyunk acél
A Jedik ereje van velünk, kötelez a vér.
Kaptunk hideget, meleget, eleget, hogy feladjuk,
De köszönet nektek, hogy még mindig toljuk.
Sokan kopizták a nyugati stílust,
De nem érezték belűl csak kívül a ritmust.
Eltüntek, mint szürke szamár a ködben,
Rajtunk nőttek fel, de nem voltak bent a körben.
Ref:
Laca:
Most felkóstolok egy nótát hogy épp mennyit ér
Addig a tehetségtelen fityfasz a magasba felér
Anélkül hogy valami maradandót csinálna
Eltűnik a süllyesztőben szép halkan zihálva
Mert pont annyit ér mint az egész halom szarja
És a kamu rajongója jó magasról leszarja
Hogy éppen két évet húzott le a toppon
Aztán az összes jutalma pedig két doboz bon-bon
Mert lehet hogy a mi nótánk csak 82 ruppó
De huszonkét éve mindig ugyanaz a suttyó
Maradok és leszek így hát ugyanaz a csóró
Akinek a pofája mindig egy kurva nagy hangszóró, mert
Üvöltöttem százszor egy párszor meghallották
Egy-két mondatomat a bőrükre varratták
És jöhet itt még bármi és vágják ki a nyelvem
De én egy percre se adtam el senkinek a lelkem
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
