|
|
|
| Előadó: | plaZma |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dózsa Péter Németh Zoltán Márk |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hidd el rohadt nehéz az élet,
Születésedtől ott a lelkeden a bélyeg,
Leláncol téged is a haszon meg az érdek,
Mindent félretéve, remélem megérted.
A pénz miatt rengeteg szerettem esett térdre,
De százszor is felálltak, mert ennek sosincs vége,
Megfognám a csekket és feldugnám a végbelébe,
Annak aki miatt rengeteg társam a trépen.
De én megfogattam nem leszek senki markában,
Bennem tartás van, sorok közt minden sorstársam,
Ostoba emberek csak mennek mint a droidok,
Én a kék égért és a szivárványért szorítok.
Hogy felfoghasd testvér, te is talpra estél,
Mesél minden nappalom és mesél minden estém,
Egy titkot, hogy a világ gondjaival szakíts,
Ne legyél Jáde kincs, legyél inkább kavics.
Ref.: 2x
Elfáradtam, megtört az élet,
Félek egy napon elvesztelek téged,
Lesz mit meséljek, úgy gondolom mindenről,
Minden sorom őszinte és tudjátok, hogy innen jön.
Valamikor elhagynak, de valamikor te mész el,
Édesapám miért nem öleltél meg elégszer?!
Fiad legmerészebb, remélem vágod,
Ez most szven veri az összes csonka családot.
Minden soromat büszkén vállalom,
Ti kértétek a fájdalmam ezért most átadom, hogy hasson,
Hiszen ez a DNS-be kódolt,
A bánat miatt sok ember a piának hódol.
Már a jómodor kóbor, mert nincsen gazdája,
A boldogságot 1000-ből csak egy ember használja,
Mert az értékvesztett világ simán kikasztrálja,
Kirekeszt a rendszer, majd bevarnak a kaptárba.
Hogyha rossz úton jársz, soha se feledd,
A fölöttes erő átjár és mindig ott lesz veled,
Csak tedd össze a kezed és nézz fel az égre,
Csak akkor essél térdre, mikor már mindennek vége.
Ref.: 2x
Elfáradtam, megtört az élet,
Félek egy napon elvesztelek téged,
Lesz mit meséljek, úgy gondolom mindenről,
Minden sorom őszinte és tudjátok, hogy innen jön.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
