|
|
|
| Előadó: | Kútvölgyi Erzsébet |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábri Péter Emer Michel |
|
Emer Michel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Áll odalenn az utcán egy szép kis utcalány
Ki mindig fáradt kissé, mert van vendég de hány
Véget ér a meló, ő álmodozni jár
Épp álmodozni való egy lepusztult kis bár
A fiúja egy művész, egy kölyök képű srác
Egy nevetős kis zenész, egy nagy harmonikás
És ő hallja és már lába ritmusra jár
Táncba mégse megy senkivel, nem ám
Csak a fiúra néz, ahogy jár az a kéz
Játszik billentyűn, billentyű után
Csak a fiúra néz, arca lüktetve ég
Aztán észre sem veszi, és dalol
Száll a kócos kis haj, most a lány, csupa dal
Ahogy mosollyal karjára hajol
Áll odalenn az utcán és bús az utcalány
Mert bevonult a fiú és van vendég de hány
Ha véget ér a meló még álmodozni jár
Tán övék lesz egy napon a lepusztult kis bár
A fiú lesz a patron és ő a pultban áll
S a lába lassan újból a régi dalra jár
És ő hallja és már lába ritmusra jár
Ugye megjön a harcokból talán
Csak az emlékbe néz, ahogy jár az a kéz
Játszik billentyűn, billentyű után
Csak az emlékbe néz, arca lüktetve ég
Aztán észre sem veszi, és dalol
Száll a kócos kis haj, most lány, csupa jaj
Ahogy zokogva karjára hajol
Áll odalenn az utcán és magányos a lány
A fiú nem jött vissza, és nincs vendég sehány
És ma már nem tud sírni és álmodozni kár
De persze ma is megvan a lepusztult kis bár
És ugyan az a patron és ugyanaz a ház
És azt a zenét játssza egy új harmonikás
Most a zene is fáj, lába ritmusra jár
Csak a zenészre néz, ahogy fut az a kéz
Csak a zenészre néz, arca lüktetve ég
Aztán toppan és forog és hajol
Mivel táncolja el, hogy csak feledni kell
És a muzsikus egyre csak dalol
hararara rira harara ra ra rara
Elég!
- Jaj, hagyjátok abba a zenét...
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
