|
|
|
(bEba):
Minden ember hibázhat, senki sem tökéletes,
Ha szeretet van nincs olyan hiba amely végzetes,
A megbocsátás erény és tiszteletre méltó,
Ha kapsz egy újabb esélyt, utána már légy jó,
Ne hibázz (ne), ne lépj a rossz ösvényre,
Ez a hosszú távú békének a törvénye,
Tettem dolgokat, miknek nem fogtam fel súlyát,
Ha meg tudsz változtatni, értem kérlek nyúlj át
A rossz oldalra és esküszöm megjavulok neked,
Erőt ad minden nap ha foghatom a kezed,
Mindenkinek üzenem, kit valaha megbántottam,
Akármilyen kis aprósággal neki ártottam:
Sajnálom! De én is ember vagyok,
Nem tehetek róla de változtatni fogok,
De azt még elmondom, hogy nem miattatok,
Van pár személy bennem, kik hívatlanok,
Egyszer csak hirtelen megjelentek,
Nem hitték el, hiába mondtam az embereknek,
Nem találtam helyem, rossz utakon jártam,
A szabadságot kerestem, hát itt van megtaláltam
Hiányzik a szavad és hiányzik minden,
Mára semmivé lett mindaz, miben hittem,
Remélem képes leszel megbocsátani,
Komolyan mondom, nem akartalak megbántani.
(Ref.):
Kérlek még egyszer nézz a szemembe,
Utoljára hadd lássam, mi el lesz temetve,
El lesz feledve csak pár hiba miatt,
Ez sajnos már, mindenre kihat,
Mielőtt cselekszel, nézz magadba,
Ha mélyre jutsz nem ismersz majd magadra,
Ott lakozik egy éned, kit mélyre zártál
És akkor tör majd ki, mikor nem is várnád.
(bEne):
Gyere angyal értem, vigyél el máshová,
Gyere ide kérlek, hátha te okozol változást,
Rossz ember lettem, rosszba fektettem,
Sokszor voltam önző, hogy ami nekem nem volt
Mástól elvettem és a szemem se rebbent,
De már nem bírom tovább önmagam mellett,
Bár régen még tetszett, de eltévedtem,
Túl sok minden volt, mit én nem köszönök de megélhettem,
Léteztem, nem volt mit bevégeztem,
De hogy valami nem stimmel, azt legbelül éreztem,
Tévedtem, mérgeztem magam a kitalált történettel,
Miszerint a jó irányba haladok de végeztem
Ezzel de egyedül ez nem megy,
Kéne egy motiváló, hogy jobb lehessek,
Egy cél (egy cél), hogy lenne mért jobbá válnom,
Mert magányos vagyok és én ezt utálom,
De egyenlőre úgy látom, hogy én azt hiába várom,
Hogy kiálljanak mellettem, hogy legyen több barátom,
Hogy legyen mellettem valaki, kivel én minden bajom megdumálom,
De rájöttem sajnos, hogy túl sokat várok,
Nem mondhatjátok, hogy változni nem próbálok,
Nem mondanátok de mégis én egy szót várok,
Nem érzem, hogy ha ismertek velem jól jártok,
De tudjátok, ha kell tovább várok
(Ref.):
Kérlek még egyszer nézz a szemembe,
Utoljára hadd lássam, mi el lesz temetve,
El lesz feledve csak pár hiba miatt,
Ez sajnos már, mindenre kihat,
Mielőtt cselekszel, nézz magadba,
Ha mélyre jutsz nem ismersz majd magadra,
Ott lakozik egy éned, kit mélyre zártál
És akkor tör majd ki, mikor nem is várnád.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
