|
|
|
| Előadó: | Pimpa |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nekem az élet úgy adta, hogy amit gondolok, azt bevallom
Lelkem elszáll, minden szavam, itt az alkalom.
Én tudom, mert ha átkoztok, én védekezem,
Nyújtom felétek a kezem, de csak az ellentétet érzem én.
Mondom nőj fel a mához, ne csak átkozz,
Ha rosszat mondasz, a kezedet tedd a szádhoz.
Én vártam rátok, megbecsültelek benneteket,
Mégis csak annyit kaptam, hogy elfeledtetek.
Nem láttok többé, szavaim köré emellek,
Emlegetlek, olykor a múltba visszanézek,
Visszatérek, hiszen a tervek nem vesztek el,
Ki ártott, ki nem látott, az most csak vezekel.
Ha úgy látod, hogy érdekből összeállt a mezekel,
De el a piszkos kezekkel, csillogó szemekkel,
Tiszta lelkiismerettel, ismeretlennel ismerkedtem,
Meredten álltam, elszántam magam,
Úgy érzitek, hogy elfordultam, mikor elindultam,
A saját utamon, de én tudom, hogy mit miért tettem,
De most már alkuszom, maradnom kell,
Maradni szeretnék, mert engem vár egy másik hely.
Refrén (2x)
Hogyha szólok, leszóltok.
Hogyha írok, ti sírtok.
Többet nem bírtok,
Pedig ez magánbirtok.
Én így élek, így félek,
Így lépek elétek, így nézek felétek
Bevallom, hogy mit érzek.
Bevallom, ha hibázok, de mégis vigyázok,
Vigyázzban állok, ha segítség kell előlépek.
Lehet félek, de a szívem vezet, így élek,
Napról napra valami ösztönöz, valami késztet.
Összeállt a készlet, nem éreztem át a rendszert,
Nézz vissza egyszer, így megbecsülöd, amit megszerzel,
Te megálltál egy pontnál, nem leszel az ki voltál,
Nem változik az idő, nem tanít már a zsoltár.
Körbe néztem, mikor késsz lettem,
A társakat késztettem, de látom, mind hiába tettem ezeket,
Hiába nyújtjátok a kezetek,
Nem érzem már azt amit régen,
Már nem kelletek én majd csak kelletek, ha kell,
Mert aki mer az nyer, hiába mondjátok, hogy én indultam előnnyel.
Voltak vágyaim, eltörtek a szárnyaim, az idők során, megmartak,
De megmaradtak az álmaim.
Refrén (2x)
Csak a szavak maradnak meg, a tettek elvesznek, megfelelni egy tesztnek,
A szenvedések megesznek, felemésztenek, fáj a szívem,
De érzem nincs visszaút, tovább kéne lépnem,
De nem bírok, lassan írok, majd sírok,
Úgy, mint egy árva élek, s mint egy gyáva
Te meg vigyázz a szádra, zárt a világ, mint egy zárka,
Kicsi a ketrec, és nem számít, ki a kedvenc,
Lehet évek vannak a hátam mögött, mégis van, aki hátba döfött.
Rajtam röhögtek, mikor a szakadékba lökött,
Olykor nem voltam megértő és…
De próbáltam úgy cselekedni, ahogy a szívem diktált.
Nem érzem át a helyzetet, csupán felvázolom,
Ha látom nem kellek, akkor távozom.
Lehet, hogy változom az idő teltével, de nem az elmével a probléma,
Csupán a felfogással
Refrén (2x)
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
