|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | 112 |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 3:46 |
| Szövegírók: |
Essemm |
|
Triek |
|
| Kiadó: | Garage Productions |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Verze1 (Essemm)
Mindent veled kezdtem te mindent velem kezdtél
de úgy telik az idő, hogy te belefeledkeztél
tudod nagyon jól az életemet mire tettem
a fiatal lányok és a rap zene lesz a vesztem
álmodoztam arról, hogy egy menedzser vesz meg
úgy gondoltam te leszel az kiért egyszer bármit tesz meg
de el aludtál spanom hol ott tudtad, hogy be veszlek
még tisztellek annyira hogy név szerint nem nevezlek
de több év van mögöttünk hát ilyen ez a spanság
nem hívlak testvérnek mert csak részemről volt barátság
úgy szórtam a zenéket emlékszel csak hogy lássák
de úgy látszik az emlékeid emlékeim ásák
nem várok el tőled semmit hidd el én csak mondom
egy kezemmel számolom hányszor érdekelt a gondom
el hagytad a testvéredet én nem kamuból oltom
az évek mutatják ki maradt veled fent a topon
Ref. (Deego)
Egy pontból indulunk el de néha ez így marad
máskor az ész száguldana másfele amerre éppen a szív halad
hidd el tesó én az elejétől kezdve minden sztorimba be írtalak
én barátként tekintettem rád végig még ha spanomnak is hívtalak
héé bro!
Verze2 (Essemm)
Nem hazudnék ha kérdezné valaki én még bírlak
hosszú idő telt el így ezért már én sem hívlak
érdekes mikor mások ugyan ez miatt szívnak
meg elégelik, majd ezer év után erről írnak
neked szól ez a dal és csakis miattad
a gyerek korunk előttünk de a jelent ki hagytad
hisz nem hagytunk mi egymásra rengeteg adósságot
csináltunk amit kell csak nyomtuk a baromságot
nem is értem egy fél életet hogyan felejtesz
egy nő mindig le lép de egy barát mindig veled lesz
tanultam már egy esetből én adtam még egy esélyt
ez velünk történt meg én nem csak el mondok egy mesét
és nem hiszem, hogy annyira fontosak voltunk neked
pedig mondták páran barátság rovására ne tedd
nem éri meg egy csaj, hogy el feledj egy időszakot
de elfelejtheted azt mit nekünk a sors ki adott,tesó!
Ref. (Deego)
Egy pontból indulunk el de néha ez így marad
máskor az ész száguldana másfele amerre éppen a szív halad
hidd el tesó én az elejétől kezdve minden sztorimba be írtalak
én barátként tekintettem rád végig még ha spanomnak is hívtalak
héé bro!
(Essemm) x2
emlékszem még nem is volt rég gengeltünk nap mint nap (nap mint nap)
hiába minden soha nem lesz már olyan ugyan az nem jön vissza (sohase)
de akartunk fényt akartunk sok pénzt sok ember magát el bízta (sokat akartak)
nem úgy mint mi de soha nem lesz már olyan ugyanaz már nem jön vissza (spanod voltam)
Ref. (Deego)
Egy pontból indulunk el de néha ez így marad
máskor az ész száguldana másfele amerre éppen a szív halad
hidd el tesó én az elejétől kezdve minden sztorimba be írtalak
én barátként tekintettem rád végig még ha spanomnak is hívtalak
héé bro!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
