|
|
|
| Előadó: | Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem mondom, hogy várj még rám
Nincs veszélyesebb ennél a játéknál
Tudom, jön akadály száz, még száz
Ami visszaránt, mert az árnyék vár
És csak nézem, minden városrészen
Úgy érzem lassan nincs visszaút
Az útról letértem, nem vagyok már ébren
De egy pillanat mindig visszahúz
Túl fényes az égen, az amire néztem
Mégis a sötétségbe vissza fújt
Ilyen ez az élet, hogyha hátra lépek
Én lezuhannék, de te visszanyúlsz
Nem megyek be kétszer ugyanazon az ajtón
Hazudjál szépeket, mondd azt, hogy minden frankó
Tudom az ember gyarló, eltakarom az arcom
Mindenki más hagyjon, csak hagyom, hogy hasson
Győzelemnek élik meg, hogy letértem az útról
De sosem akartam az lenni aki voltam múltkor
Mit gondol az utókor, egy megállóban állok
Szertefoszlott álmok maradványaivá válok
Szerepelnek a bábok, nem szerepem amit vártok
Nem szeretem ha vársz rám, sokszor eltűnök ha láttok
Az elmém egy zálog, de egyszer mindent kiváltok
Hogyha zuhanok a nevedet kiáltom
Ez vagyok én
Nem mondom, hogy várj még rám
Nincs veszélyesebb ennél a játéknál
Tudom, jön akadály száz, még száz
Ami visszaránt, mert az árnyék vár
És csak nézem, minden városrészen
Úgy érzem lassan nincs visszaút
Az útról letértem, nem vagyok már ébren
De egy pillanat mindig visszahúz
Túl fényes az égen, az amire néztem
Mégis a sötétségbe vissza fújt
Ilyen ez az élet, hogyha hátra lépek
Én lezuhannék, de te visszanyúlsz
Egyet előre lépünk, majd kettőt hátra
Még mindig megpróbálunk jobb emberek lenni, hátha
Hisszük, hogy tudunk úszni, pedig felvenne a bárka
Meggyújtjuk a zöldet, de nem vergődünk zöld ágra
Fentről zuhanok, mert ébren vagyok veled a gépen
Még nem alszom, mert éppen, azt képzeltem, hogy éltem
A sötét eget nézem, de túl sokat láttam
Még egyszer megteszem, amit ezerszer megbántam
Tudom, nem minden nap süt be az ablakon a fény
Hogyan tudnék változni, hogyha ez vagyok én
Kapaszkodnék, de nagyon hamar beszakad a jég
Egyszer útnak indított, most visszafogad a mély
Ez vagyok én
Nem mondom, hogy várj még rám
Nincs veszélyesebb ennél a játéknál
Tudom, jön akadály száz, még száz
Ami visszaránt, mert az árnyék vár
És csak nézem, minden városrészen
Úgy érzem lassan nincs visszaút
Az útról letértem, nem vagyok már ébren
De egy pillanat mindig visszahúz
Túl fényes az égen, az amire néztem
Mégis a sötétségbe vissza fújt
Ilyen ez az élet, hogyha hátra lépek
Én lezuhannék, de te visszanyúlsz
Lehet, hogy balszerencsét hoz, ha fekete macska szalad át előttünk, DESH rajongói számára azonban inkább az ellenkezőjét jelenti: új dallal jelentkezik Magyarország egyik legjobban dübörgő popelőadója, akinek friss klipjében kulcsszerep jut az ominózus állatnak.
A Strawberry igazi időutazás: aki akkoriban járt bulizni, amikor Dr. Dre The Chronic 2001-ja folyt a csapból is, annak egészen biztosan megdobban a szíve a dal hallatán. DESH nem először flörtöl az ezredforduló hip-hop/R’n’B-világával, már a Young Fly-jal és KKevinnel között Rollin’ is ezt a korszakot idézte meg, s elég nagyot is ment: 18 millió megtekintésnél jár YouTube-on.
A Rádli Bence rendezte, DESH-től szokatlan módon meglehetősen sötét hangulatú videoklipben kedvenc szabadszájú hősünk nem egy, hanem egyenesen két cicababával lép frigyre – és ez esetben ezt szó szerint kell érteni. De hogy kerül a képbe egy különös komornyik – és mióta lett DESH-ből plasztikai sebész? Aki figyelmes, összerakhatja a puzzle-darabkákat...
