|
|
|
| Előadó: | José |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ropog József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kiskoromban néztem a hulló leveleket,
Sárgult az ősz, és én láttam az elemeket.
Csodáltam 20 telet és kaptam 20 tavaszt,
20 ősz tett próbára, és élveztem 20 nyarat.
De mi maradt mára, semmi nem a régi,
Mert elment már minden, mi az említést megéri.
Csak egy ami maradt ez a végtelen hatalom,
Mindenki látja igen látom én is magamon.
Tapasztalat szerzés mellé eszmélet vesztés,
Bölcsebb lettem, úgy hiszem, egy magányos cserkész.
Egy eltökélt kertész, ki rózsát növeszt a kertben,
Olyan vagyok én is, egy buzgó mócsing a reppben.
Szerelem, bátorság, félelem, bánat,
Halogattam olyan dolgot is, ami nem várhat.
Kívántam százat, kívántam ezret,
Azt nem tudom, hogy hol a vég, de hogy hol volt a kezdet,
Azt vágom, jah, ismerem a múltam,
Futószalag az élet, és már 20 éves múltam.
Hagytam hátra mosolyt és hagytam persze mérget is,
Páran megkérdezik, az összes zeném mér depis.
Időt kérek, hogy befejezhessem, mit elkezdtem,
Erőt, hogy révbe érjen, az amit elterveztem.
Elvesztem a csatát, mert az idő kifog rajtam,
De nem megyek el úgy, hogy tudom hogy ezt hagytam.
Refr.:
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Veletek voltam, veletek vagyok és leszek,
Ha ti kéritek, akkor, talán a muszájra is teszek.
Mert kell a szerelem, nekem kell a gondolat,
Ami biztonságot nyújt ha majd lépést vált a hangulat.
Hangokat fúj felém a sápadt őszi szél,
Csillog a szemem, mint mikor egy kissrác remél.
Hegyek és völgyek, akár a szerencsém diagramja,
A homlokom ott tátong a sátán monogramja.
Eljár az idő, 20 évem kukába dobhatom,
Mert nem értem el semmit amire azt mondhatom:
Igen! Itt vagyok, az utam megtaláltam,
Semmit nem értek pedig, a szívem makulátlan.
Tanulhattam mindenből ami bölcsebbé tett volna,
De önfejűnek születtem, nem érdekelt a holnap.
Múlik az idő látod, hervad a liliom,
Elviszi a végtelen, vinne magával, de kibírom.
Írom a szöveget végre tudom, meg fog valósulni,
Mit álmaimban láttam, mikor stúdióban álltam.
A zene lett az életem, barátokat találtam,
Pedig ugyanúgy ülök a széken, egy szál gatyában.
Anyáztam olyanokat, akik meg sem érdemlik,
És támogattam olyat is, ki magával kérkedik.
Azt hittem, az évek alatt okossá váltam,
De olyan buta vagyok, hogy egy gondolattal háltam.
Refr.:
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Elkezdtem reppelni, tizenkilenc évesen,
De hol vagyok én azoktól, akik már a szpészemen
A barátaim közt vannak,és a tizenhat évükkel,
Leköröznek tízszer, egyszerű érvekkel.
A társadalomban 20 évesen öreg már az ember,
Ki tud oltani a fórumon, ki a VIP member.
Szemben a valóság görbe tükre kacsint rám,
Egy beteg világot élünk, hol szomorú a gitár.
Az idő arra agitál, hogy tegyek, hogy lépjek,
Mert elszaladt, lehet reggelre a szobámban égek.
Most is csak mesélek, pedig süket fülekre talál,
Csak vesztegetem az időm, most még te is elhagynál.
Egy év a reppben, egy évem elrebben, páran
Szeretik a zenémet, azt mondják, megérdemlem. Tán
Tanultam a múltból, mégis a mámat élem,
Imádlak jelenem, mégis a jövőm a reményem.
Refr.:
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
Fut az idő, egyre rövidebb a futamidő,
Ami idén elhervadt, jövő évre újra kinő.
Valóságot kerestem, álmaimban,
Hogy megtaláljam, időt kérek, nem állok le holtomiglan.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
