|
|
|
| Előadó: | Para Bellum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Itt van:
Intro:
ezt a levelet a tisztán látás végett hagyom hátra, hogy elkerüljük a félreértéséket: 1: SIC VIS PACEM, PARA BELLUM. ezt a latin mondást imaként mormoltuk a kiképzésünk alatt. SIC VIS PACEM, PARA BELLUM: ha békét akarsz, készülj a háborúra
Riddler:
hazudhatsz rólam bármit, az is kiváló reklám
acél minden csontom ,bőröm bármit kiálló kevlár
nincs pisztolyom a fegyverem a szavam meg az öklöm
minden tettem logikus, csak akkor hajt az ösztön
ha nyers erő kell hogy túléljek, átlépjek
minden mocskos embert és csapdát, száz élet
vár soha nem halok meg
sáskahad szavam mint a körúton a halom tag
baszódj meg te karót nyelt kamu mindenáron hazafi
nem leszel sose mártír mint a tizenhárom aradi
itt nem látok aladdint, ha a lámpát mégis dörzsölöd
dzsinek helyett gigászok várnak rád a köd mögött
főnökök rabszolgák, ördögök és istenek
a te szegényes világodban átmenetek nincsenek
a hit lebeg felettünk, de köztünk jár a börtönláz
ha nagyon elszálltál akkor ez majd földhöz vág
Refr.
Para Bellum ha békét akarsz készülj a háborúra
a nap elmúlt mikor a fellegek átvonulnak
vihar tisztít mert e tájat átok sújtja
a múlt dögeiből esztek míg én bátran váltok újra
Billcore:
támadj, szidj, átkozz, ha bús lelked kívánja,
semmin nem lepődik meg két szemem világa
tettem kiváltja, téged fog terhelni hátha
stílusom nem foglalni a hazug nevet imába
céltalan erőszak helyett kiállni a fontosért
ez ami én vagyok, más csicskázik bohócként
kivárni a pofonért, diktálni nagy okosként,
a fair játszmát választom harcmodorként
cimkéket utálom, lehet battle vagy hardcore
a harapósra fogékony az ettől majd lángol
erőt lapátol, a dühből kellőt raktároz
aki használja egyszer csak felnő a mához
zorallkodás nuku, itt senki nem kérkedik
az ütem szöveg páros szimplán csak szétfeszít
érezni a rengést, a szeizmográf mérheti
a Para Bellum letaglóz, mint egy Slayer riff
Refrén
Riddler:
ez repp a szaros magyar ugé
sok tűzre való akácfa meg halom kacat furnér
kevesen ötvöződnek nehézfémmel
de aki igen előbb hal meg minthogy eléd térdel
felénk néma ember az, aki maradt bölcs
ha már egyszer lősz a tárat magad töltsd
ne féld azt az alakot amit a harag ölt
akarattal haladhatsz míg a gyenge kardba dől
Billcore:
MC se vagyok, de mégcsak nem is repper,
bár a hiphopot szívemben tizenéve viselem
kell is nekem, életem része lett elhiheted,
az agresszor fajtáját azonnal felismerem
tekintettel nincs, felőle a dögvész elvihet
a közeg velejárója? kérdezem megint ezt
fellibben a tiszta kép a saját cél mely itt van és
készülj a háborúra, hangzik fel imaként
Refrén
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
